Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

2. füzet - Rátky István: A turbulens áramlás matematikai alapjai

208 Gyarmati Györgyi Az összehasonlítás során a csapadékmérők és a radar méréseiből származó csapadékmennyiségek korrelációit számoltuk. Feltételezhetjük, hogy a két változó között lineáris összefüggés van, mivel azonos meteorológiai változó kétféle műszerrel történt érzékeléséről van szó. Ezek a korrelációs együtthatók jellemzik a csapadékmérők és a radar adatainak területi eloszlása között fennálló kapcsolatot és a zajok jelenlétét. A II. táblázat mutatja a számított kotrelációs együtthatókat a vizsgált esetekre. 11. táblázat Korrelációs együtthatók a radaros és hagyományos csapadékmérés között és az illesztett egyenesek iránytangensei A mérés A korrelációs együttható Az egyenes iránytangense A mérés a korrekció a korrekció ideje helye előtt után előtt után 1994. 8. 24. Napkor 0,44 0,67 0,07 0,77 1994. 8. 24. Farkasfa 0,55 0,64 0,50 1,62 1994. 9. 3. Farkasfa 0,52 0,65 0,23 1,17 1994. 9. 15 Napkor 0,61 0,70 0,38 1,07 Ábrázoltuk a radaros csapadék adatokat (P

r) a csapadékmérők értékeinek (P) függvényében is és lineáris regresszióval egyenest illesztettünk rájuk. Az egyenes iránytangense mutatja a radar alul vagy felülbecslésénck mértékét a csapadékmérők adataihoz képest. Torzítatlan mérések esetén az regressziós egyenes meredeksége 45 fok. A II. táblázat mutatja az illesztett egyenesek iránytangenseit és a konelációs koefficienseket a ketféle mérés között. Az 1. ábrán láthatjuk a radarok által mért értékeket a csapadékmérők adatainak függvényében. A korrekciós faktorok logaritmusát a 2. ábrán tüntettük fel minden egyes állomás esetén az állomás radartól mért távolsága (D)függvényében. 3. Következtetések A fóldi és radarral mért csapadék összehasonlításának eredményeképpen megállapítható, hogy a csapadékmérők és a radar által mért mennyiségek hányadosai a radartól mért távolsággal jelentősen növekednek. Tehát, a radar mérések szisztematikus és a radartól mért távolsággal növekvő mértékben alul becsülik a csapadék mennyiségét. Ennek egyik oka, különösen a 0,03 m-es hulláinhossz esetén, a csapadékban való gyengülés. A csapadékban való gyengülés a radarmérések egyik fő hibaforrása, amely a kisugárzott eleküomágneses hullámok felhő és csapadékelemeken való szóródásából és elnyelődéséből ered. A gyengülés mértéke függ a csapadékintenzitástól és a hullámhossztól. A csapadékintenzitás növekedésével exponenciálisan nő a gyengülés mérté-