Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

2. füzet - Rátky István: A turbulens áramlás matematikai alapjai

186 Rátky István z-irányban (12) A permanens parabolikus áramláson túl itt még feltételeztük, hogy x irányban a nyomásgradiens a keresztszelvényen belül állandó és - g Э h

/Э x + gsin 0 alapján számitható, továbbá, hogy a turbulens impulzus transzportot csak a (v

t) turbulens viszkozitással is figyelembe vehetjük. Ezek a feltételezések, egyszerűsítések teszik majd lehetővé egy speciális előreléptető típusú numerikus séma alkalmazását. 3. Turbulencia modellek A turbulencia modellek feladata, hogy függvénykapcsolatokat adjanak a Reynold-fesztlltségek és a foáramlásbeli közepes sebességek között, és ezzel zárttá tegyék a (9-12) egyenletrendszert. Ezek a kapcsolatok mindig tartalmaznak méréseken alapuló konstansokat. Ma még nem tart ott az elméleti kutatás, hogy a turbulenciát minden részletében le tudják írni, csak a pulzációs sebességek szorzatéllékeinek átalgát, a Reynolds-fesziiltségeket adják meg bizonyos feltételezésekkel, közelítőleg. A legalapvetőbb feltételezés, hogy a turbulenciára vonatkozó összefüggések néhány paraméterrel jellemezhető. Ezek a paraméterek |>edig - dimenzió-analízis és tapasztalatok útján - ka|x:solatba hozhatók a turbulenciát jellemző karakterisztikus méretekkel (hossz, sebesség stb.). I. táblázat Turbulencia modellek osztályozása Megnevezés Alkalm. transzp. egyenletek száma, db Transzport egyenlettel számított turbulens jellemzők Nulla-egyenletű modell 0 Egy-egyenletű modell 1 к Két-egyenletű modell 2 к és e v

t számításához Teljes fesz. modell 6 az összes független v- vj Algebrai fesz. modell 2 к és e v,' \'j számításához A turbulencia modelleknek igen sok fajtája létezik (I. táblázat). Bár némelyike ma már túlhaladott, durva közelítéssel h ja le a turbulens áramlást, ismertetésük mégis hasznos. Tudomásom szerint magyar nyelven nem jelent meg ilyen összefoglaló.