Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
1. füzet - Hajós Béla: A vízvédelem és az ember kapcsolatának változása: A vízgazdálkodás jövőképe a múlt eredményeinek tükrében
A vízvédelem és az ember kapcsolatának változása... 11 belül egy teimészetközeli állapot sem. Ez a mérnökök nagyon bonyolult feladata, amit viszont meg kell oldani, számolva azzal, hogy tervének eredményét a tervező aligha éri meg. A változást jól jellemzi az 1879-ben kiadott német kézikönyv 1994-ben kiadott példányában már a következők szerint fogalmaz: „A vízfolyásokat úgy kell alakítani és gondozni, hogy azok a fejlődés időkeretein belül a maguk jellegzetes formáját és szerkezetét kialakíthassák és megfeleljenek saját alakító dinamikájuknak". Az új célkitűzések annak a ténynek a felismerését is tartalmazzák, hogy nincs állandó egyensúlyi állapot a vízfolyás és környezet között. Katasztrofális események, például az időjárás okozta különleges nagyvizek, bármikor az időleges egyensúlyi állapot megbomlásához vezethetnek. A kérdés az, hogy mennyiben van szükségünk a környezet magas színvonalú és intenzív hasznosítására, tudjuk-e ezt biztosítani. Véleményünk szerint a kérdésre egyértelműen igennel kell válaszolni, mivel a teimészetközeli állapot az emberi hasznosítás számára is előnyös lehet. - A természetes vízfolyás, mint a természet háztartásának eleme, jobban be tudja tölteni ökológiai szerepkörét. - Nagyobb öntisztuló erővel rendelkezik, jobban feldolgozhatja a szennyvíz-bevezetésekből eredő terhelést, csapadékvíz bebocsátást és a diffúz szennyezések feldolgozását (Hock 1984). - A nagyvizek levonulási szintje a szélesebb meder és ártér következtében csökken - Az európai gyakorlathoz hasonlóan - a jövő feladatait hazánkban - a következők szerint lehet meghatározni: - az árvízvédelmi rendszerek alapjait kialakultnak lehet tekinteni, a megfelelő szintű és méitékfl kiépítés után a fenntartási és karbantartási munkák biztosítása elengedhetetlen feladat. A gátak és védelmi berendezések műszaki állapotát folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, a szükséges beavatkozások egyidejű elvégzése mellett. Meg kell akadályozni az árterek szűkítését, a levezetőképesség csökkentését (nyári gátak szerepének felülvizsgálata) és további szükség és vésztározók kialakításának lehetőségét: - a nagyobb folyók (Duna) kivételével, - ahol a nemzetközi előírások kötelező jellegűek, - a hajózás feltételeit a folyószakasz és az adott vízfolyás ökológiai adottságainak megfelelően kell kialakítani (Hajós 1982, Csikász 1984, Ábrahám-Varga-Simor 1989); - a belvízvédelmi művek a levezetőképesség fenntartása mellett, a vízvisszatartás lehetőségét ki kell alakítani, illetőleg a meglevő adottságokat ki kell használni; - a kisvízfolyások és patakok esetén, elsősorban a külterületi szakaszokon, a természetközeli állapot visszaállítása a kiemelt feladat. Nagyon fontos és sürgősen megoldandó egyes természetes patakok természeti védelme alá való helyezése, védetté nyilvánítása. (A felmérések elkészültek, a KTM Természetvédelmi Hivatalának nyilatkozata és egyetértése szükséges); - a felmérő munka után, a hasznosítási igényeknek és természeti érdekeknek megfelelően foglalkozni kell holtágaink frissítő vízellátásával és rehabilitációjával (Bratán-Hajós 1992); \