Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A víz szerepe a természetben és a társadalomban 111 zeddel korábban megindult gazdasági és társadalmi átalakulás (az iparosodás, a városiasodás, a piacra történő szemtermelés és áruszállítás stb.) természeti előfeltételeit, köztük kiemelt hangsúllyal az Alföld nagy kiterjedésű mocsaras területeinek lecsapolását és a Tisza-völgy ármentesítését: Másodikként - és itt már a mába kapcsolódóan -fel kell tárni, hogy a vízrendezési és folyószabályozási beavatkozások milyen módon és mértékben változtatják meg az Alföld tóbb vízföldrajzi tájainak vízháztartását, továbbá hogy ezeknek a változásoknak milyen tovagyűrűző hatásai lesznek az éghajlati, a talajtani és növényzeti viszonyok alakulására; Végül a megvalósítás lépéseivel és tapasztalataival mindvégig szorosan együtdialadó tervezői munkálkodás harmadik feladatcsoportjában és szakaszában meg kell állapítani azokat a tóbb területhasználati módozatokat és technológiákat, amelyek egyaránt alkalmazkodnak a piaci elvárásokhoz és a vízrendezés utáni természeti adottságokhoz. Hogy ma az Alföld természeti adottságai és terület használatai között jelentősek és gyakoriak az ellentmondások, azok okai - a fejlődés egészének célját és folyamatát tekintve - nem abból fakadnak, hogy Széchenyi fejlesztési koncepciójának első szakasza megvalósult, hanem sokkal inkább abból, hogy a koncepcióhoz tartozó második és harmadik szakasz feladatainak elvégzéséhez világszerte és hazánkban is csak most vannak kialakulóban a tudományos ismeretek és a gyakorlati előfeltételek. A megvalósítás politikai, intézményi és informatikai előfeltételeit tekintve a második világháborút követő évtizedek központosító irányzata szerencsésen párosult az iparosodott országok vízgazdálkodásában világszerte jelentkező - és nálunk a természeti és történelmi adottságok folytán különös hangsúlyt kapott - igényekkel. így készülhetett el az 1950-es évek elején és a 60-as évek végén a vízgazdálkodás belső integrálódását segítő első és a második országos keretterv, majd a 80-as évek elején a víznek a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági fejlődés egészében betöltött szerepéből kiinduló Harmadik Vízgazdálkodási Keretterv. Ezek a munkálatok szorosan kapcsolódtak a nemzetközi fejlődés élvonalához és a politikai intézményi előfeltételek biztosítása esetén hatékonyan segíüictik bekapcsolódásunkat az európai intézmény rendszerbe. IRODALOM AndrásfalvyB.: Л Duna-medence népi vízhaszonvétele. Alapozó tanulmány а I larmadik Vízgazdálkodási Kerettervhez, VÍZDOK Budapest, 1981. október Orlóci /.: Rendszerelvű kutatások a Tisza hazai vízgyűjtő jén. Hidrológiai Közlöny, 1991. évi 4. szám. OVII: Országos Vízgazdálkodási Keretien

1, Országos Vízügyi Hivatal, Budapest, 1984. Szesztay K.: Az éghajlatváltozás hidrológiai és vízgazdálkodási vonatkozásai. Vízügyi Közlemények, 1991. évi 3-4. füzet. Szesztay K.-Sz. Gábor M.: Bolygónk véges türelme: Meddig terhelhető a bioszféra? Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.