Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

104 Starosolszky Ödön Az ország egyik legnagyobb problémája a Tisza-völgy elmaradottsága és szabályozatlansága volt. A szabályozás előtti helyzetről szóljon néhány korabeli költő. Báró Orczy Lőrinc, királyi biztos a Vásárhelyit megelőző tiszai munkálatokról: Ismét megbutykáztam Tiszának árjait, Ott töltém, itt nyitám iszapolt árkait, Krieger zsinórával mérvén csavargásit, Jobb egyenességre intéztem folyásit. De mikor én repedt hajlongó hajócskán Tekenőformára vésett csolnakocskán Kiteszem lelkemet véletlen veszélynek, Bécs, Pozson társaim engem csak nevetnek. Gvadányi János írja a mocsárvilágról: Kvártélyházam körül vannak több mocsárok, Kákákkal s csátéval benőtt itt sok árok; Akármelly oldalon sétálok és járok Attúl tartok, hogy ne érjenek nagy károk. Mert a levegőég tele van legyekkel, Apró muslicákkal, dongó bögölyökkel, Szúnyogok rajával, a föld is férgekkel, Kígyókkal, békákkal, gözüegerekkel. Paripáim ezek felette kínozzák; Vér csordái testektül, őket úgy mardozzák: Hogy máris apadnak: m ind ezek okozzák. Félek, dögleletre végtére ne hozzák. Bai'óti Szabó Dávid a tiszai árvizekről így emlékezik meg: íme, midőn szólok, már itt vagyon; a kaput éri; Már ajtón, már ablakokon házakba rohannak A kártékony habok. - Más bévondozza ladikra, Padlására szaladván más, oda rejti vagyonját. A partosb helyeken sincs védelem: úsznak az ökrök Már itt is, vagy az éhségben a végtelen úszást Nem győzvén, az erős habtól elütődnak inokról. Vásárhelyi az élete főművének tekintett Tisza-völgyi árvízvédelmi és folyószabályozási tervet elképzelhetetlenül rövid idő alatt készítette el, amelyet az irányításával végzett korábbi felvételek tettek lehetővé. 1845. június 12-én mutatta be a vázlattervet és a tényleges tervet már 1846. március 25-én aláírta. Ha mai tervezési gyakorlatunkra gondulunk, bizony meglepő ez a teljesítmény.