Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
1. füzet - Goda László: Tározók árvízcsökkentő hatásának számítása
86 Tározók árvizesükként") hatásának számítása V á = SdV = jQ f(t)dt-jQ a(t)dt (5) T T T A (2) egyenletben szereplő függvények azonban nem matematikai összefüggések. (3,<t) a természet által produkált stochasztikus idősor, ß a(t) ennek transzformált alakja, ebben a transzfonnációban pedig szerepe van a tározómedence - szintén természeti eredetű - geometriájának, az átbocsátó műtárgyak hidraulikai viszonyainak és az azok működését meghatározó üzemrendnek is. A felsorolt okok miatt az (5) összefüggés helyett alkalmazzuk annak diszkrét idősorokra felírható alakját: v d = = I [ Qf i ' ~ 1 • At + A^ (i) (i) V ) (7) aliol ôfj=Qf{ti), Q., j=Q a(tj), Dt=tj-tj.] és V rVj_,=DV a tározó télfogatváltozása a Aí idő alatt, i a T időszakban felvett diszkrét időpontokon fut végig. A tározók árvízi teljesítőképességének vizsgálatakor általában azok árvíz alatti üzeméből indulnak ki (Zsuffa 1969). Bukovszky (1965) az árvízcsökkentő tározókat három csoportba sorolta: (2. ábra) - Átfolyás nélküli (zárt) árvíztározó, mely az érkező árhullám teljes tömegét tározza. Ez esetben a kilépő vízhozam 0, így a (6) összefüggés a Qfi + Qfi -A / (7) (0 alakra egyszerűsödik. A számítás időalapját az árhullám teljes levonulási ideje adja. Ha a tározó az árhullám megszűnése előtti időpontban megtelik, akkor ezt követően a teljes érkező vízhozam túlfolyik. így árhullámcsökkentő hatás csak akkor jelentkezik, ha ez az időpont az érkező árhullám apadó ágára esik. - Zsilipkezeléssel működő árvízcsökkentő tározó az alvízi mederre engedhető vízhozamot egy leeresztő zsilip segítségével bocsátja le. A távozó legnagyobb vízhozam az alvízi mederre megengedett öadm értéket nem haladhatja meg, így a (6) összefüggés • At (9) alakra egyszerűsödött egyenlőségből közvetlenül számítható. A teljesítőképességi jelleggörbe meghatározásánál a számítás T időalapjának kezdő- és végpontjait a be- és kilépő árhullámok öi^Qadm helyei határozzák meg (2. ábra). - AJíxküszöbű bukós árapasztóval ellátott árvízcsökkentö tározó esetén a bukón át távozó vízhozam a tározott víz pillanatnyi magasságának függvénye. Ahhoz, hogy a szükséges V á tározóteret a (6) öszefüggés felhasználásával meghatározhassuk, a kilépő <2 a(t) vízhozam időfüggvényt, illetve annak diszkrét formáját adó vízhozam idősort kell számítanunk, legalább annak csúcsvízhozam időpontjáig. Megfigyelhetjük ugyanis azt a jellegzetességet, hogy az érkező árhullám a távozó árhullám görbéjét ép-