Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
1. füzet - Goda László: Tározók árvízcsökkentő hatásának számítása
Vízügyi Közlemények, LXXVI. évfolyam, 1994. év 1. füzet TÁROZÓK ÁRVÍZCSÖKKENTŐ HATÁSÁNAK SZÁMÍTÁSA ifj. GODA LÁSZLÓ Völgyzárógátas tározók építésének célja általában valamely vízfolyás vízjárásának átalakítása a társadalom igényeinek megfelelően. Az árvízvédelemben alkalmazott - kimondottan árvízcsökkentő, vagy ilyen célra is felhasznált komplex üzemű tározók esetén ez a beavatkozás abban jelentkezik, hogy az érkező árhullámokat a tározó részben, esetleg teljesen visszatartja, ezáltal mérsékli az alvízi mederszakasz terhelését, mentesítve az alatta fekvő területeket az árvízi elöntésektől. Hosszabb időszakot tekintve úgy is fogalmazhatunk, hogy a tározó a felvízről érkező vízhozamok időfüggvényét folyamatosan egy másik, a tározót elhagyó vízhozamok időfüggvényévé alakítja át. Ez a konverzió függ a tározó geomen iai, hidraulikai jellemzőitől, továbbá üzemétől is. A tározó vízjárásmódosító hatását éppen a megfelelő üzemrend kialakításához kell mind pontosabban ismernünk. Völgyzárógátas tározók épiilheüiek kizárólagosan mint árvízcsökkentő tározók, de elsősorban gazdasági megfontolások miatt - tekintettel az építés magas költségeire - általában többcélú (komplex) tározó létesítése kívánatos. Általánosságban tehát a tározó üzemrendjét több, sokszor egymással ellentétes érdek figyelembe vételével kell kialakítani. Ha pedig e célok egyike az árvizek mérséklése, akkor az összhang megteremtéséhez fel kell tárnunk a tározó műszaki kialakítása, üzemrendje és árhullámcsökkentő hatása közötti kapcsolatot is. A többcélú tározók esetében az árvíz csökkentésére rendelkezésre álló tározótér a teljes (hasznos) térfogatnak csak egy része, mert az árvíz érkezésekor a tározóban vízhasznosítási vagy egyéb célból bizonyos mennyiségű víz van (/. ábra.). Az árvízcsökkentő tározótér nagyságát döntően a tározóba érkező mértékadó (valanúlyen p valószínűségű) árhullám tömege és legnagyobb hozama (<2f m a.\)> illetve a tározó alatti folyószakasz árvízvédelme szempontjából még megengedhető legnagyobb vízhozam (öadm) aránya (különbsége) határozza meg. A mértékadó árvíz meghatározása - a rendelkezésre álló hidrometriai információk függvényében - többféleképpen történhet, erre a szakirodalom számos módszert ajánl ( Kontur - Kőris - Winter 1980). A mértékadó árvíz p valószínűségének megválasztásánál a tározó nagyságát és a gát magasságát is figyelembe kell venni. Az árvízcsökkentő vagy ilyen célra is felhasználható tározó árvízi teljesítőképességi jelleggörbéjét az alvizen ténylegesen jelentkező legnagyobb vízhozam (Q. t ma x) és a tározó árvízcsökkentő terének térfogata (V Ä) közötti V á=AQ a m ах) (m 3) (1) összefüggés adja. Л kézirat érkezett: 1994. III. 2. ifj. Goda László oki. mérnök, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (ADV VÍZIG, Raja) műszaki főtanácsosa.
