Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Radaros és felszíni csapadékmérés összehasonlítása 453 I. táblázat A napi csapadék területi átlaga a Tisza részvízgyűjtőire (1993. XII. 20.) Vízgyűjtő Csapadék átlag Vízgyűjtő földi radar korrigált Vízgyűjtő mm Tisza-Rahó 33,7 0,0 0,0 Tisza-Viso, Iza 18,4 0,0 0,0 Tisza-Tarac 29,0 0,0 0,1 Tisza-Nagyag 24,3 0,2 1,8 Tisza-Tiszabecs 26,5 0,2 1,8 Tisza-Vásárosnamény 15,4 0,4 3,0 Szamos-Dés 7,9 0,0 0,0 Szamos-Lapos 12,1 0,3 1,7 Szamos-Vásárosnamény 8,8 0,2 2,0 Túr-Tiszakorod 14,9 2,5 17,2 Kraszna-Vásárosnamény 8,3 1,0 7,5 Szalmár-Bereg 10,1 2,1 15,3 Ecsediláp 9,6 1,1 7,8 Felsőszabolcs 6,5 0,6 3,4 Nyírség 7,4 0,6 3,6 Sajó 3,7 0,0 0,3 Hernád 5,1 0,0 0,4 Ung 10,0 0,2 2,5 Latorca 15,7 0,7 6,3 Bodrog 9,6 0,3 2,7 Berettyó 6,0 1,2 7,9 VÍZIG-Miskolc VÍZIG-Debrecen 3,8 5,2 0,0 0,4 0,5 2,9 adott magassági szögön teljes körülfordulás során szondázza a légköit. A radar sugár­nyaláb nem egy egyenes mentén, hanem normál légköri állapot esetén egy kb. 4/3 földsugárnyi nagyságú kör mentén terjed, így a radartól távolodva egyre magasabb légrétegből kapunk információt. Ahhoz, hogy a felszíni és radaros csapadékmérések összehasonlíthatók legyenek, ana kell törekedni, hogy a mintavételezés a csapadékot adó felhőzet alsó 1 km körüli rétegéből származzon. Ezen feltétel teljesülése érdeké­ben a hazai mérések során 4 különböző magassági szögön készült PPI típusú mérése­ket kombinálnak. Az így készült hibrid kép körgyűrűkből tevődik össze. A gyűrűk ha­tárán a mintavételezési magasságok között 800-1200 m eltérés van. Mivel a felhők vertikális szerkezete nem homogén, ezéit a gyűrűk két oldalán megjelenő intenzitás értékek jelentősen különbözhetnek. A csapadékösszeg képzésben ez a hatás hatványo­zottan jelentkezik. A vizsgált képeken jól látható gyűrűs szerkezet (3.,4. ábra) a hibrid kép képzés okozta hibának tudható be. A probléma megoldásának egyik módja a liib-

Next

/
Oldalképek
Tartalom