Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXVI. évfolyam 1094. évi 4. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK AZ 1993. ÉVI ASZÁLY MAGYARORSZÁGON DR. PÁLFAI IMRE Az 1983 óta tartó száraz időjárási periódus 1993-ban sem zárult le. Ennek az esztendőnek az aszálya, akárcsak az 1990. és az 1992. évi, az évszázad legsúlyosabb aszályai közé tartozik, ezért ezt is érdemes alaposabban megvizsgálni és ismertetni. A vizsgálathoz, mint korábban is, az általunk bevezetett aszályossági indexet használjuk (Pálfai 1991, 1993). Az index egyes elemcinek számításai Boga Tamás László és Lábdy Jenő közreműködésével készültek (I. táblázat). 1. Az aszályt befolyásoló tényezők alakulása A léghőmérsékleti viszonyokról az április-augusztusi ötiiavi középhőmérséklet (1. ábra) és a nyári hőségnapok területi eloszlása (2. ábra) nyújt képet. Látható, hogy az Alföld ezúttal is mennyivel melegebb volt, mint az ország más vidékei. Az országos területi átlag mindkét jellemzőt tekintve jóval a sokévi középérték felett van. Különösen a májusi és az augusztusi középhőmérséklet haladta meg a szokásos értéket. Összességében azonban 1993-ban nem volt olyan meleg mint 1992-ben. A csapadékviszonyokat egyrészt az 1992. október - 1993. augusztus közötti 11 hónapos időszak súlyozott csapadékösszegének területi eloszlásával (3. ábra), másrészt az 1993. június 16-a és augusztus 15-e közötti 60 nap leghosszabb csapadékszegény időszakának területi eloszlásával (4. ábra) szemléltetjük. A legkevesebb csapadék az Alföld középső térségében hullott, a csapadékszegény (gyakorlatilag csapadékmentes) időszak az Alföld déli részén tartott a legtovább. A súlyozott csapadékösszeg országos átlaga pontosan ugyanannyi, mint 1990-ben és 1992-ben. Az októbertől augusztusig terjedő 11 hónapos időszak havi csapadékairól - az AlsóTisza vidék példáján keresztül - az 5. ábra tájékoztat. A csapadék havi mennyisége egyik hónapban sem érte el a sokévi állagot. Feltűnő a rendkívül csekély januári és februári csapadék, de a legnagyobb anomáliát május mutatja, ugyanis ekkor - a közel 60 mm-es sokévi középértékkel szemben - csak 8 mm csapadék hullott. Szokatlanul száraz volt a június is, így már a nyár elején súlyos aszály alakult ki, mely a szárazságot viszonylag jól tűrő kalászos gabonákat is erősen megviselte. A kedvezőtlen időjárási helyzetet a júliusi és az augusztusi csapadékhiány tetőzte be. Szerencsére július 15. és 26. között országos esők A kézirat érkezett: 1994. IV. 7. Dr. Pálfai Imre oki. mérnök, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATV-VÍZIG, Szegeti) osztályvezetője. A Magyar I lidrológiai Társaság 1993. októlier 28-i előadóülésén elhangzott előadás kiegészített változata.