Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

1. füzet - Hankó Z.-Alföldi L.-Starosolszky Ö.: A Felső-Duna és a Szigetközi hdirológiai jellemzőinek megváltozása a dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése nyomán

Л Felső-Duna és a Szigetköz hidrológiai jellemzőinek megváltozása. 43 náltuk fel kiindulásul. A Dunához legközelebbi talajvízszámítás pont 650 m-re, a legtávolabbi pedig 4250 m-re volt. A két szélső pont között még további három pontban (1050 m-re, 2050 m-re és 3050 m-re a Dunától) számítottuk a talajvízszint változását, most már a tényleges dunai vízszintváltozás hatására (19. ábra). Eredményként kaptuk, hogy a 650 és az 1050 m távolságban levő pontokban a dunai vízállásváltozás hatása ugyanaznap megjelenik a talajvízszint változásában. A 2050 m távolság már elég arra, hogy a dunai hirtelen vízállásváltozásokat a talajvízszintváltozás már csak hosszabb idő után, lassan kövesse (19. ábra). Tehát a dunai vízállásváltozásokat gyorsan követő talajvízváltozási sáv a Duna mellett 1 -2 km széles csupán. A nempermanens vizsgálatok végeredményeként megállapítható, hogy - gyors talajvízállás-változás követi a dunai vízállásváltozást a Duna menti 1-2 km széles sávban; ezen kívüli részen a talajvízállás ellapulva és lelassulva követi a dunai vízállás változását. - a talavízmozgás permanenssé válásához legalább 3 hónapos permanens dunai vízmozgás szükséges. Minthogy rendkívül kicsi a valószínűsége ;mnak, hogy a talajvíz-felszín alakulását meghatározó felszíni vízfolyások vízmozgása 3 hónapnyi ideig permanens legyen, ezért állítható, hogy a talajvíztükör pillanatnyi állapota a nempermanens talaj vízmozgás adott időponthoz tartozó helyzetét jelzi. 4. Záró megjegyzések, rendhagyó gondolatok E tanulmány - mondanivalójának túlnyomó részében - az irodalomjegyzékben felsorolt VITUKI tanulmányokban foglalt eredményeken alapszik, azokat kíséreltük meg összegezni. Van azonban néhány megjegyzés, amely a jelen mű Szerzőinek véleménye s van néhány további, említést érdemlő részlet, ami újabb vizsgálódásokat is indokolttá tehet. Ezek megemlítését is szükségesnek tartjuk. A 2. ábra kapcsán idéztük azt a véleményt, hogy jelen évszázad dunai (pozsonyi) vízhozam-idősora nem támaszt alá trendjellegű (pl. éghajlatváltozásra utaló, jellemző) változást. Ehhez kapcsolható ai. ábra, amely megkísérelte felvázolni az 1990. év éves közepes vízhozamának hossz-szelvényét a Duna Poz,sony-Nagymaros közötti szakaszára. A folytonosság feltételét az ábra csak úgy tudja kielégíteni, ha elfogadjuk azt a feltételezést, miszerint a Pozsonynál érkező vízhozam egy része Rajkáig belép a meder alatti kavics hordalékkúpba, s ott továbbszivárogva Gönyü táján tér vissza a mederbe. E gondolat megbízhatóságát megkérdőjeleztük. Ennek a kételynek alátámasztására 16. ábra. A talajvíz nyomáseloszlásának hatására kialakuló talajvízáramlás (VITUKI, 1993/5) Fig. 16. Groundwater flow caused by the distribution of groundwater pressure Bild 16. Auf Einwirkung der Druckverteilung des Grundwassers ausgebildete Grundwasserströmung Fig. 16. Le système des écoulement dans la nappe phréatique provoqué par le changement de la pression dans l'aquifère de ta nappe phréatique Рис. 16. Сток грунтовых вод под влиянием распределения давления грунтовой воды