Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
4. füzet - Sisák I.-Pomogyi P.: A Zala tápanyagterhelésének vizsgálata
418 Sisák l.-Poinogyi P. partikulált foszfor (PP ds z): 57,6 kg d" 1 összes nitrogén (TN d s z): 723,3 kg d _1 értékben állapítottuk meg. A szennyvízzel bejutó tápanyagok napi átlagos mennyisége a Zala folyó teljes hosszában elhelyezkedő fő szennyezők (Zalaegerszeg, Zalaszentgrót, Hévíz és Keszthely) által kibocsátott szennyvíz fő jellemzői, míg a víz- és anyaghozamára vonatkozó adatok a fenékpusztai szelvényt jellemzik. Az egymással összevetett adatok tehát nem azonos pontra vonatkoznak, ugyanakkor, különösen kisvízi időszakban, a lefolyási idő Zalaegerszeg és Fenékpuszta között több mint egy nap. Ez a tér és idő különbség azonban következtetéseinket nem befolyásolja, mivel a szennyvízzel bejutó tápanyagok mennyiségét állandónak tekintettük. Mindegy tehát, hogy a fenékpusztai napi anyaghozamból melyik nap szennyvíz által bevitt anyag mennyiségét vonjuk ki. Természetesen, ha majd a szennyvíz által bevitt tápanyagok mennyiségéről napi gyakoriságú adatok is rendelkezésre állnak és azok jelentős változást mutatnak, ez a kérdés egyáltalán nem lesz elhanyagolható. Meg kell jegyezni, hogy a foszfát-foszfor tartalomként meghatározott forma nem minden esetben egyenlő az oldott foszfor mennyiségével (oldott, nem reaktív formában kis mennyiségben polifoszfátok is lehetnek a vízben), de annak jó közelítését adja {Felföldi 1980), ezért ezzel, mint oldott (DP) formával számolunk ill. az oldott és foszfát-foszfor kifejezéseket egymás megfelelőiként használjuk. Az összes foszfor tartalommal képzett különbségét (TP-DP) partikulált foszfornak tekintjük. 2. Eredmények 2.7. A foszfor, nitrogén és lebegőanyag terhelések forrásai Vizsgálataink első lépéseként kapcsolatot kerestünk a Zala fenékpusztai szelvényében a vízhozam (Q) és az összes foszfor napi mennyisége (TP d) között (1. ábra). A vízhozam növekedésével erősen szóródó mérési eredményeket kiegyenlítő origón átmenő egyenes meredekségét a ft = 2(7; :*,):« (1) képlettel számítottuk, ahogy minden további vizsgálatnál is. Az ábrán feltüntettük, a konstansnak feltételezett, a szennyvízzel bejutó átlagos napi összes foszfor mennyiségét (TP d s z) mutató vízszintes egyenest is. A két egyenes kb. 4 m 3 s1 vízhozam metszik egymást, azaz ezen vízhozam értékig a Zalára a foszfor visszatartás jellemző. A visszatartott összes foszfor teljes mennysége kb. 7 m 3 s1 vízhozamig távozik a folyómederből ill. eddig az értékig válik egyenlővé a szennyvízen felüli többlet a korábbi visszatartott mennyiséggel (2. ábra). A gyakorisági eloszlással korrigálva a 7 m 3 s _1 vízhozamérték kb. 5,5 m 3 s _ 1-ra módosul, azaz teljesül a 4 5,5 4 5,5 2 (TP d - TP ds z) + 2 (TP d - TP ds z) + 2 (TP d - 142,5) + 2 (TP d - 142,5) » 0 (2) Q=1 ß=4 0=1 Q=4 feltétel.
