Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
4. füzet - Kuti I.: A vízszennyezési bírság alkalmazásának francia gyakorlata
A vízszennyezési díj alkalmazásának francia gyakorlata 401 Ezen túlmenően, a programból fakadó kollektív erőfeszítések jelentősége elkerülhetetlenné teszi, hogy különös gonddal kezeljük a felmerül költségeket. Azt kívánom, hogy a Medence Vízügyi Igazgatósága fordítson megkülönböztetett figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek révén a beruházások összege csökkenthető, mivel ez utóbbiakat ezidáig az utóbbi évek átlagos költségeinek bázisán becsülték meg. Végül, szükségesnek tűnik számomra a hagyományos finanszírozási mechanizmusok adaptálásának megvizsgálása abból a célból, hogy a szennyezési díjak emelkedésének időbeni eloszlása megfelelőbb legyen. A Környezetügyi Államtitkárság a közeli napokban pontosítani fogja a kormány kívánságait ezen a téren...." (AGENCE DE L'EAU-RHIN-MEUSE1990). Franciaországban a díjkulcsok konkrét mértéket (a díjtételeket) az egyes vízügyi igazgatóságok igazgatótanácsai középtávú terveik prioritásai (ami az érintettek érdekeit és erőviszonyait tükrözi) alapján határozzák meg. A III. táblázatbó1 láüiató, hogy a díjkulcsok megállapításának szintje és arányai is jelentősen változnak igazgatóságr ól igazgatóságra, ami egyrészt a környezeti állapot, másrészt a prioritások eltérésére utal. A díjkulcsokat (az 1964-es vízügyi törvény 14-1-es cikkelyének végrehajtási utasításaként kiadott, s többször módosított 1975-ös konnányrendelet első cikkelye szerint) földrajzi területenként differenciálni lehet. Ez azt jelenti, hogy az igazgatóságonkénti eltéréseken túl, az egyes vízgyűjtőkön belül is területenként különböző kulcsokat állapíthatnak meg. A díjtételek területi differenciálásával az igazgatóságok napjainkban is előszeretettel élnek. A Rhin-Meuse medence vízügyi igazgatóságának 1990-96-os időszakra szóló, VI. programjában az egyik alapvető újítás az ún.,fokozott tevékenységi zónák" (zones d'action renforcée) kijelölése. Ezt azzal a céllal tették, hogy erősítsék a szolidaritást a teriilet vállalatai között, akik így majd egyesítik erőfeszítéseiket a szennyezések csökkentésére. Az igazgatóság 106 ilyen zónát hozott létté az ún. „fekete pontok", azaz az erősen szennyezett területek körül, s ezek számára jól meghatározott, fizikai paraméterekben megadott célkitűzéseket határozott meg. A díjkulcsot jelentősen (30%-kal) megemelték, egyúttal azonban a támogatásokat is jócskán megnövelték. Az egyes teriiletek kiemelt jellege mind az adózás, mind a támogatások tekintetében megszűnik a célok elérése után. 4. A díjhoz kapcsolódó intézményrendszer megválasztása és a regionalizálás kérdése A vízszennyezési díjakhoz kapcsolódó intézményrendszer a többi környezeti elemhez kapcsolódó szennyezési díjakkal összevetve bizonyos sajátosságokat mutat. Ez mindenekelőtt abból adódik, hogy ez a környezeti elem többé-kevésbé jól elhatárolható területekre, vízgyűjtő medencékre tagolódik, így erőteljesen felvetődik a regionalizálás kérdése. A regionalizáláshoz a vízszennyezési díjakkal kapcsolatban a leggyakrabban a díjfizető szennyezők szolidaritásának megteremtése kapcsolódik érvként. Az egy vízgyűjtő területen, közös problémával, közös feladatokkal küzdő szennyezők érdekei közel azonosak lehetnek, de legalábbis egyirányban mutathatnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság, az államigazgatás helyi szervei, a környezetvédő mozgalmak is jobban bevonhatók a helyi akciókba.
