Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

1. füzet - Hankó Z.-Alföldi L.-Starosolszky Ö.: A Felső-Duna és a Szigetközi hdirológiai jellemzőinek megváltozása a dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése nyomán

Л Felső-Duna és a Szigetköz hidrológiai jellemzőinek megváltozása. 37 misszbilitás, szinte semmi különbség nem észlelhető. A dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése előtti (2(X)0 nvVs) és utáni (350 m

3/s ill. 250 m

3/s) dunai vízhozam hatására kialakuló talajvíztükör egybevetéséből megállapítható, hogy pl. Mosonmagyaróvár környékén a talajvízszint több mint I m-t süllyedt. Rajka közelében a határ mellett, s közel a Dunához 1-2 m-es emelkedés is megfigyelhető. Ugyimákkor a 110 m В.

f. talajvízszint vonal Győr környékén szinte semmit sem változtatta helyét. A terület nagy részén az 1 m körüli talajvízszint-csökkenés a jellemző. A Duna melletti sávban ennél nagyobb depresszió is tapasztalható. Kiszámítottuk erre az esetre is a Dunából a talajvízbe beszivárgó vízmennyiséget, ami 4,4 m

3/s-nek adódott, de a szimmetria feltételezése mellett. Az 1852-1842 fkm között a Csallóközből a Szigetközbe átszivárgó kb. 4 m

3/s minden bizonnyal befolyásolja ezen a szakaszon a tározóból és a Dunából a szimmetria feltételezésével számított beszivárgó hozamot; és ez a kétféle táplálás összege feltehetően meglehetősen megközelíti a dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése előtti táplálás mértékét, a 8,6 m

3/s-t, csak a táplálásnak a folyó hossza menti eloszlása más a vízlépcső üzembehelyezése után, mint előtte volt. Az aszimmetrikus szivárgási kúp ka])csán meg kell említeni, hogy a Szlovák Fél időközben üzembe helyezte a hal parti hullámtéren és a mentett ártéren a felszíni vízpótló rendszert is. Az ide bevezetett vízhozam 1993. évi átlagértéke kb. 35 nvVs, de ennek helyszerinti és időbeli eloszlását nem ismerjük. így ennek hatását csak minőségileg tudjuk vázolni, a mértéket megkíséreljük becsülni. A bal parti hullámtéri csatornába bevezetett vízhozam egyrészc felszíni vízként a Duna főmedrébe, mint befogadóba jut. Ez a hozzáfolyás a befogadó vízállását észlelhetően, mérhetően nem változtatja meg. A csatornákba bevezetett vízhozam másik része beszivárog a talajba. Különösen a hullámtéri csatornákból a talajba beszivárgó víz jelentős hányada rövid szivárgási út után megjelenik a dunai főmeder felszíni vizében (anélkül, hogy emiatt érdemi vízállás-változást észlelnénk). A talajba beszivárgó víz másik része a csallóközi talajvizet táplálja. A magyar oldalon - a szlovák oldalival egyenértékű - vízpótlás nincs, ezért a szivárgásijelenségek, a felszín alatti vizek szem|X)iitjából a Duna tengelyvonalában feltételezett szimmetria érvényessége újabb aszimmetrikus hatás folytán csorbul. Ezen újabb aszimmetria eredményeképpen a csallóközi talajvíztükör megemelkedik a szigetközi talajvíztükörhöz képest; és ez szivárgást indít a Csallóközből a Szigetköz felé a Duna medre alatt. Ha ez a szivárgó vízhozam csak néhány század köbméter másodpercenként és kilométerenként, ez akkor is köbméter j>er másodperc nagyságrendű táplálást jelent az 18421811 fkm = 31 km hosszon a szigetközi talajvíz részére (pl. 0,032 nrVs.km esetén 1 m

3/s a szigetközi talajvíz-táplálás a Csallóközből, s ehhez csak kb. 0,10 m talajvízszint különbség szükséges a bal és jobb parti árvédelmi töltések közötti szakaszon). 13. ábra. Az 1 millió rn^jd vízkitermelés hatására kialakuló regionális depresszió ( V1TUK1, 1993/5) Fig. 13. Regional depression caused by 1 million m^/d groundwater abstraction Bild 13. Auf Einwirkung der 1 millió m^/d Wasserentnahme ausgebildete regionale Depression Fig. 13. L'effet des prélèvements d'eau de 1 million m

3

/d de la nappa phréatique sur la formation du cône de rabbattement régional РИС. 13. Региональная депрессия под влиянием 1 миллион м-/дводозаборов