Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Javaslat a Dana-Tisza közi hátság mélységi vízkészletének pótlására 341 Az átemelő szivattyútelep építés, energiaellátás, mederrendezés egy-egy csator­nán elviselhető beruházási költségből megvalósítható. A leghosszabb csatornára (VII. csatorna) elkészített tanulmányterv 14 db. automatizált átemelőt tartalmaz. (Egyma's­tól átlag 2,6 km távolságban, átlag 2,0 m vízemeléssel.) Az energiaellátás előirányzata 36 km magas feszültségű légvezeték, a szivattyúállomásoknál elhelyezett transzfor­mátorokkal. A mederkotrás előirányzata kb. 30000 m 3, a mederanyag töltésépítési fel­használásával. A normatív költségbecslés szerint a beruházás 200-250 mFt-ból meg­valósítható. Az egész évben feltöltött bögék mederszivárgási vesztesége, párolgási veszte­sége, öntözési vízszolgáltatása jól mérhető lenne, megalapozhatná a kifejezetten talajvízdúsítást szolgáló tárolótavak tervezését. Ezek egyébként a ma már kiszáradt egykori talajvizes tavak medencéiben a vízzáró üledék eltávolítása után könnyen kialakíthatók. Motto: a szivárgási veszteség egyenlő az elérni kívánt lalajvízdúsí­tással. A VII. csatorna töltéséhez a Dunavölgyi Főcsatorna akasztói szelvényében (7. áb­ra) a szabad, vízkészlet rendelkezésre áll. Ha azonban feltételezzük az öt rendszer ál­építésének megvalósulását, akkor szükség van a Dunából történő közvetlen betáplá­lásra. A meglévő csatornák ehhez is megoldást adnak, hiszen a Nagyér Soltnál 4 km-re, Hartánál 7 km-re van a Dunától. Ezek a távolságok akár zárt csővezetéken tör­ténő betáplálást is megengednek. A Nagyér Akasztónál mederkapcsolatban van a Sós­érrel és a Dunavölgyi Főcsatornával (1. ábra). A talajvízdúsítás természetesen a vízválasztó tiszai oldalán is kívánatos lenne. A Tiszából történő betáplálás azonban a kedvezőtlen körülményektől függetlenül sem kí­vánatos, hiszen a Tiszavölgy vízhiánya lény, a Vízgazdálkodási Kcrelterv ezzel indo­kolja a Dunából történő vízátvezetés szükségességét. A dunai oldal egyes belvízcsatornái a vízválasztón löbb ponton is összeköthetők a Dongérral, amely a liszai oldal ÉNY-DK lefutású csatornái számára befogadó főcsa­torna. A Büdöstó-Szappanos-tó összekötés távolsága 7 km, A Szappanos-tó árapasz­tója a Bócsa-Bugaci Csatorna, amely a Dongérba ömlik. A Lázár-tótól a Tázlári Csa­torna 7 km-es meghosszabbításával elérhető a Dongcr. A Rekeltyc-Bogár/ó Csatorna vége és a Dongér vége között 5 km csatorna megépítésével az összekötés mcglercml­hető. A Rekettye-Bogárzó Csatorna végétől csak 4 km-re van a Kunfehcr-ló, amely teljesen kiszáradt már. A Kunfehér-tó árapasztója a Körösérvolt, amely Jugoszláviá­ban ömlik a Tiszába. A vízátvezetések megvalósításával Bács-Kiskun Megye egész belvíz rendszere kettős hasznosításúvá tehető. Az elsődleges cél, a beszivárogtatás mellett nem elha­nyagolható a tanyás vidék energiaellátásának fejlődése és a homoki mezőgazdaság ön­tözóvízellátásának megteremtődése. 1. ábra. Л Duna-Tisza közi belvízrendszer részlete Fig 1. Part of the excess water drainage system between Danube and l'isza

Next

/
Oldalképek
Tartalom