Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

1. füzet - Hankó Z.-Alföldi L.-Starosolszky Ö.: A Felső-Duna és a Szigetközi hdirológiai jellemzőinek megváltozása a dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése nyomán

Л Felső-Duna és a Szigetköz hidrológiai jellemzőinek megváltozása. 33 akkor a 13. ábra szerinti regionális depressziónál mind a mértékét, mind a kiterjedését tekintve kisebb depresszió jön létre; a vízkitermelés hatására ugyanis szivárgás indul meg a csallóközi víztartóból a Duna medre alatt a kutak felé és ez csökkenti a Лм/ш-meder jobb felén kiszivárogtatandó vízhozamot, ugyanakkor a csallóközi oldalon kialakuló dep­resszió megszívja a Dfwa-meder bal oldalát is; s ezáltal csökken a depresszió a Szigetköz­ben. A csökkenés mértékét ezidő szerint csak becsülni lehet, de az elérheti mind a mély­séget, mind a kiterjedést illetően a 40-50%-ot is. A Szigetköz mezőgazdasága szempontjából nagyon fontos, hogy a talajvízszint vajon eléri-e a fedőréteg feküjét vagy sem. Ha a talajvízszint a fedőréteg alatti durvább szemcséjű pleisztocén összletben marad, akkor a kapilláris vízemelés hiánya miatt a fedőréteg csak a talajvíz párolgása útján kap igen szerény nedvesség utánpótlást. Ha viszont a talajvízszint eléri a fedőréteg feküjét, akkora nagy kapilláris emelőképessé­gű, holocén korú fedőréteg vízellátása a mezőgazdaság szempontjából megoldottnak tekinthető. Vannak a Szigetközben olyan részek, ahol a kapilláris vízutánpótlás még egyes kertészeti kultúrák vízigényét is kielégíti. Ezért feltártuk a talajvízszint és a fe­dőréteg kapcsolatát is (VITUKI 1993/1). A 14- ábra a dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése előtt, az 1981-90. évek átla­gos dunai és talajvízállása mellett mutatja be a talajvíztükör és a fedőréteg feküjének egymáshoz viszonyított helyzetét. A nyugati országhatár mentén - ahol nincs, vagy nagyon vékony a fedőréteg - a talajvíz felszín alatti rétegvonalait ábrázoltuk. Vizsgá­latainkat megismételtük, de csak a tenyészidőszak (április 1 .-szeptember 30.) adatait használtuk fel, mert a nyári félév nedvesebb (csapadékosabb és Duna vízhozama is átlag feletti), mint a téli félév. Megállapítható volt, hogy a tenyészidőszakban lénye­gesen nagyobb területen éri cl a talajvízfelszín a fedőréteg feküjét, mint a teljes évre vonatkozó hidrológiai adatok alapján. 3.2. A felszín alatti viz.ek jellemzése a dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése után A dunacsúni vízlépcső ilzembehelyezésévcl megszűnt annak a feltételezésnek a létjogosultsága, miszerint a Duna főmedrének tengelyvonalában elképzeli függőleges felület a szivárgási jelenségek szemponjából szimmetria felület ( 1. ábra). A dunacsúni vízlépcső feletti, felső tározó-részt kiegészíti ugyanis a Dunacsún (1852 fkm) és Du­nakiliti (1842 fkm) közötti alsó-tározó rész, ami a Duna bal parti hullámterén helyez­kedik cl (/. ábra). E 10 km hosszú hullámtéri területen a magas tározási szint követ­12. a) ábra. A talajvíztükör rétegvonalai (nyomásvonalai) (VITUKI, 1993/5) 2000 m*/s dunai vízhozam esetén Fig. 12. a) Contourline (iso-pressure line) map of the groundwater table In case of 2000 irr Is Danube discharge Bild 12. a) Höhenlinien (Drucklinien) des Grundwasserspiegels Im Fall einer Abflußmenge von 2000 rn^/s der Donau Fig. 12. a) Les isocourbes (isopressions) de la nappa phréatique En cas d'un débit de 2000 trr /s du Danube Рис. 12. а) Изопле гы зеркала грунтовых вод (изолинии равных давлений) С дунайским расходом 2000 м у!сск

Next

/
Oldalképek
Tartalom