Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
3. füzet - Ligetvári F.-Szalai Gy.: Az első országos eróziós megfigyelő rendszere
328 Ligetvári F.-Szálai Gy. A széleróziós mérések esetében a mérési időszak két részre oszlik: - március 15-től május 15-ig - fő időszak - május 15-től március 15-ig - készenléti időszak. A fő időszakban naponként azonos időpontban mérni kell a: - talajelliordást (mérőpálcák) - felszín közeli talajmozgást (talajcsapdák) - csapadékot - talajnedvességet - talajközeli szélprofilt. Mindkét időszakban hetente azonos időpontban a fenti mérések mellett cl kell végezni: - az aggregátméret-eloszlás - az aggregátstabilitás - a növényi borítás és - a rögösség (mikrorelief) mérését. 4. Adatfeldolgozás A méréseket célszerűnek látszik jól átgondolt adatbázisban rendezni. Ez kapcsolódhatna а 'Г1М adatbázisához, mint annak részhalmaza. Az eróziós és deflációs észlelőhálózat tervezésénél figyelembe vettük a TIM-ben szereplő mintavételi helyeket, így aTIM-hez történő csatlakozás csupán technikai kérdés, hiszen a törzsadatállomány tartalmazza a kapcsolómezőket (5. ábra). A mérőhelyekről különböző típusú mérési átlátok érkeznek. Ezek részben az észlelőktől, a megyei NTA laboratóriumaiból - az észlelők által begyűjtött mintákból -, részben a kutatók helyszíni bejárásai alkalmával felvett helyszíni jegyzőkönyvekből szánnaznak. Az adatok folyamatosan, állandó rend szerint keletkeznek és azt az észlelők meghatározott időpontokban küldik be. Nagyon fontos ezeket az adatokat koncentrált helyen tárolni, rendszerezni, ezáltal áttekinthetőbbekké, könnyebben kezelhetőbbé válnak. A megoldását abban látjuk, hogy egy előzőleg jól megtervezett relációs adatbázis-stmktúrával és egy célzott adatrögzítő program segítségével az adatokat személyi számítógépben tárolnák. A programmal szemben követelménynek kell lennie, hogy az adatbázisban szereplő adatokat különböző szempontok szerint le lehessen kérdezni. A statisztikai elemzésekhez a program output adatainak olyannak kell lennie, hogy az integrálható legyen például az SPSS program alá, amely képes komoly matematikai elemzések és modellezések elvégzésére. Az adatfeldolgozás több lépésben végezhető cl: - rögzítés, - csoportosítás, rendszerezés, - értékelés (célirányos). Az adatokat erőforrásnak kell tekinteni és ezeknek annyira szervezetteknek kell lenniük, hogy értékük maximális legyen. Nagy tárolókapacitású számítógép alkalma-