Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Ligetvári F.-Szalai Gy.: Az első országos eróziós megfigyelő rendszere

318 Ligetvári F.-Szálai Gy. 6%) és nagyobb (10-15%) esések különíthetők el. A térség talaja agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A lefolyó vizeket összegyűjtő patak a Herpenyő-patakba torkollik, amely a Rába egyik mellékvízfolyása. A Dél-Dunántúl mezőgazdaságilag művelt lejtős területeinek zöme a zalai dombságon, valamint a somogy-tolnai dombságon található, amelyek eróziós kárai jelentősek. A talajok általában középkötöttek. A Balaton vízminőségét veszélyeztető eróziós hatások miatt a lehetséges mérőhelyek közti választásnál szempont volt a Balaton-vízgyűjtő, vagy olyan teitilet, amelynek éghajlati és talajviszonyai a Balaton vízgyűjtőjéhez hasonlóak. Az ismertetett szempontoknak a térségben a Bábonymegyer, illetve Balatonendréd községekhez (1. ábra) tartozó viszonylag meredek lejtőkkel határolt vízgyűjtőterületek feleltek meg. Bábonymegyer a külső-somogyi dombság keleti részének közepén a Kiskoppány völgyében terül el. Talaja lösz alapkőzetre települt Raman-féle barna erdőtalaj, középkötött vályog. A kereken 1 km

2 nagyságú (kb. 3000x4-500 m) „hasáb alakú" vízgyűjtő csaknem teljesen szántó művelési ágú, változatos lejtésviszonyokkal. Balatonondréd térségében helyezkedik el a negyedik kijelölt dunántúli vízgyűjtő „A" szintű mérőhely. Zamárditól délre a külső-somogyi dombság északi vonulatában. A 2,1 km

2 nagyságú vízgyűjtőterületen állandó vízfolyás nincs. A lefolyó vizeket csatorna gyűjti össze és vezeti az Endrédi-patakba. A lejtésviszonyok itt is változatosak: a teriilet 50%-a 5% alatti lejtésű, de 25%-a 5-12%, a többi e fölötti. A talaj felerészben itt is Raman-féle bama erdőtalaj, felerészben viszont karbonátos csemozjom. A Északi-középhegység régiójában Galgamácsa térségében jelöltünk ki kisvízgyűjtő szintű mérőhelyet. A kereken 0,4 km

2 nagyságú teriilet művelési ág megoszlása: 90% szántó, 10% erdő. A szántóban a legkisebb lejtés 7%, a legnagyobb 20%. A domborzati viszonyokra etős tagoltság jellemző. Talaja homokos vályog, vályog fizikai féleségű bama erdőtalaj. -A táblaszintű (^vizsgálatok keretében mérni szükséges a csapadék mennyiségét és intenzitását, a hótakaró vastagságát és sűrűségét (hóvízegyenértékét), a lég, és talajhőmérsékletet, a páratartalmat, a talajnedvességét, a tábláról lehordott hordalék mennyiségét és szemcseösszetételét, valamint kémiai összetételét, a táblán belüli hordalékmozgást. A Dunántúlon négy (illetve öt), az Északi-középhegységben két В típusú mérőhely kialakítására gondolunk. A „B" típusú mérőhelyek közül egy (illetve kettő) a Dunántúl északi felében lenne Csala, illetve Csákvár térségében, (/. ábra). Az előbbi esetben az erózió táblaszintű vizsgálatára a Pátkai-tározótól nyugatra, Csala településtől északra elhelyezkedő keled irányban a Pátkai-tározó felé tájolt lejtőket tartottuk alkalmasnak. A lejtők hajlása 10-15%-os. A talaj löszös üledéken kialakult mészlcpcdékes csemozjom, vályog szerkezetű, jelentős humusztartalommal és tetőréteg vastagsággal, a mérésre javasolt hely telepített gyümölcsös. Csákváron a település belterületén, jelenleg is működik az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének tulajdonában levő területen 1989-ben kiépített eróziós kutatóállomás, közvetlenül a Vértes lábánál. A lejtő esése mintegy 15%. A talaj homokos vályog szerkezetű köves-sziklás váztalaj dolomittörmelékes lejtőhordalékon.