Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Ligetvári F.-Szalai Gy.: Az első országos eróziós megfigyelő rendszere

314 Ligetvári F.-Szálai Gy. A TIM az ország egész területére kiterjed, művelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozások nélkül. Egyaránt kell biztosítania talajkészleteink racionális hasznosításának, megóvásának és környezeti funkciói zavartalan ellátásának megfelelő adatbázisát, valamint a talaj állapotában bekövetkező változások folyamatos nyomonkövetését. A TIM országos törzshálózata keretében két típusú észlelésre kerül sor: - az országos mérő hálózat kereken 1200 mérési pontot foglal magában (I pontok); - speciális (problematikus) területekre vonatkozó mérőhálózat, melyhez az előbbi 1200 mérési pont közül mintegy 800 pont tartozik, melyeken rendszeres talajállapot változás megfigyelés, a monitoring folyik (M pontok). A hálózat célja az ország talajkészleteinek állagában bekövetkező változások regisztrálása. A mérési pontok kijelölésének alapvető követelménye a reprezentativitás. A törzshálózaton (I és M pontok) kívül a speciális területek talajának jellemzésére és az állapotváltozások regisztrálására egyrészt speciális részrendszerek kerülnek felépítésre és beépítésre a TIM-be, illetve a KIM-be, másrészt a TIM-cn belül speciális esetekre összesen mintegy 22 S pont kerül kijelölésre és beépítésre a törzshálózatba. Sok egyéb speciális eset között a víz és szél okozta erózió hatásának észlelése is felmerül, azzal, hogy az ilyen célú megfigyelésekre jellemző helyeken összesen mintegy 30 mérőhelyet (pontot) lenne célszerű kijelölni. Az eróziós mérőhelyek kijelölésére a mérési igény megállapítására, a mérési és feldolgozási módszerek kiválasztására szakértői csoport (Dr. Ligetvári Ferenc, Dr. Szalai György, Dr. Nováky Béla, Dr. Csepinszky Béla, Dr. Krisztián József, Dr. Hangyel László és Dr. Karácsony János és Szabó Gabriella) kapott megbízást a Földművelődésügyi Minisztérium rendelkezese következtében a munkát koordináló Budapest Fővárosi Növényegészségügyi- és Talajvédelmi Állomástól. A tanulmány a szakértői bizottság munkájának eredményeképpen elkészült megvalósítási javaslatot foglalja össze. 1. Az eróziós vizsgálatok célja a TIM keretében Hazánkban utoljára a 60-as években folyt jelentősnek mondható eróziós kutatás, fejlesztés főként az ez időben folytatott dombvidéki vízrendezések, talajvédelmi beruházások megalapozására, ennek keretében az általános talajveszteségbecslési egyenlet hazai adaptációjára. Eltekintve egyes kutatóhelyek egyedi erőfeszítéseitől rendszeres, az ország kitett területeinek egészét felfogó vizsgálatok nem voltak. Magyarországon is, a világ sok országához hasonlóan, az erózió károsító hatásának vizsgálata megrekedt részben az elméleti munkánál, részben a jelenségek regisztrálásánál, érzékelésénél. így a számszerű információk is korlátozottan állnak rendelkezésre mind az erózió mértékére, mind a lehordott talaj mennyiségére vonatkozóan. Közismert, hogy eredményes döntéshozatal csak megfelelően előkészített jellemző adatok birtokában lehetséges. Sajnálatos, hogy a talajvédelem nem kapja meg elsődleges szerepét a domb- és hegyvidéki vízgyűjtők illetve a szélnek kitett síkvidéki területek fejlesztésében. A kérdés fontosságára sokszor csak az extrém esetek irányítják rá a figyelmet.