Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

1. füzet - Hankó Z.-Alföldi L.-Starosolszky Ö.: A Felső-Duna és a Szigetközi hdirológiai jellemzőinek megváltozása a dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése nyomán

Л Felső-Duna é

s a Szigetköz hidrológiai jellemzőinek megváltozása. 29 A talajvízmozgás főbb jellemzői (hosszú idő átlagában): - a felszín alatti vizek legfőbb táplálója a Duna; a folyó kisvizei esetén is Dunatalajvíz a vízmozgás iránya, mert a Duna a saját hordalékkúpján kialakított „függő" mederben folyik; - a Dunából kiinduló felszín alatti áramlás fő befogadója a Hansági-csatorna és a Rábca, az áramlás jó közelítéssel É-D irányú; közben a Lajta és a MosoniDuna megcsapolóként ill. táplálóként működik, attól függően, hogy hogyan viszonylik egymáshoz e folyók vízszintje és a környező talajvízszint; - hosszú idő átlagában a Dunából a talajvízbe beszivárgó (7-10 m

3/s) víz egy nagyságrenddel nagyobb, mint a csapadékból származó talajvízpótlás, mert a 60 mm/a területi átlag a folyóhosszra vetítve: 0,79 m

3/s; - a Dunából besziváigó víz a pleisztocén üledék-összletben teljes vastagságában mozog. A dunacsúni vízlépcső üzembe helyezése előtti és utáni állapotokra vonatkozó szimulációs vizsgálatokkal ku|)csolatban, az eredmények helyes értékelése érdekében megjegyezzük, hogy - a szimulációs vizsgálatoknál feltételeztük: a Duna főmedre tengelyvonalában elképzelt ü'iggőleges felület a szivárgási jelenség tekintetében szimmetria felület, azaz északra a Csallóköz és délie a Szigetköz felé szimmetrikus a vízbetáplálás a Dunából a talajvízbe és így e szimmetria felületen keresztül nincs vízszintes átáramlás; - a vizsgálatok során alkalmazott módszerek és eljárások folyománya képpen a szimulációs vizsgálatok számszerű végeredményeit véletlen hiba terheli; ebből fakadóan |XMTnanens vizsgálódások során a talajvízállás 5% kockázatú ingadozási tartománya ± (0,10-0,15) m, ami a nemjxninanens vizsgálatok során felmehet ± (0,15-0,25) m-re is. 3.1. A felszín alatti vizek jellemzése a dunacsúni vízlépcső üzembe helyezése előtt Az 1975-ig összegyűjtött adatokra támaszkodva egy fizikai, elektromos analógia modell segítségével határoztuk meg a Duna hosszú idejű középvízhozamához (2075 m

3/s) és több különböző ái-vízi hozamhoz tartozó dunai felszíngörbe mellett a talajvíz-tükör rétegvonalait (ahol nincs fedőréteg), illetve a talajvíz ekvipotenciális vonalait (ahol fedőréteg 10. c) ábra. A vizsgált szigetközi terület domborzata és a pleisztocén + holocén víztartó összlet vastagsága (m) (VITUK1. 1992) A vizsgált terület pleisztocén + holocén összlet vastagsága az 1975 utáni (MAF1) ismeretek szerint Fig. 10. с) Thickness of the Quaternary (

Pleistocene, Holocene) water bearing complex According to knowledge after 1975 (MAFI) Bild 10. с) Relief des untersuchten Gebietes von Szigetköz und Dicke der quaternären (Pleistoziin-Holozän) wasserhaltigen Schicht (in) Entsprechend den Kenntnissen nach 1975 (MAFI) Fig. 10. c) Topographie du terrain étudié de Szigetköz et l'épaisseur (m) de l'aquifère de l'Ere quaternaire (pleistocene et holocène) Selon les connaissances après 1975 (MAFI) Рис. 10. с) Релиеф исследованного района Сигеткёз и толщина четвертичной водоносной тольщи (плейстоцен

+голоцен), м Топографическая карта исследованного района