Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Pálfai I.: Az Aföld belvíz-veszélyeztetettségi térképe

Az Alföld belvíz-veszélyeztetettségi térképe 283 lönböző feldolgozásokat végeztek. Az összehasonlítás nyomán indokoltnak látszó korrekciókat elvégeztük. Ezen alaptérképek végső formáját 1 : 200 000 méretarányra való kicsinyítéssel alakítottuk ki. így jobban kezelhető anyagot kaptunk. Második menetben a pauszpapíron lévő nyers belvíz-veszélyeztetettségi térképet sorra ráhelyeztük a domborzati (rétegvonalas), a talajtani, a földtani és a talajvíz-térképre, illetve azok egyszerűsített, a belvízveszélyt kiemelő változataira, továbbá a művelési ágakat, a vízállásos és vizenyős területeket, valamint a vízelvezető csatornákat is feltüntető topográfiai térképre, és с művelet során mindegyik térkép alapján kisebbnagyobb igazításokat, javításokat hajtottunk végre alaptérképünkön, azaz módosítottuk a veszélyeztetettségi kategóriák határvonalát. Kétségtelen, hogy az eljárás szubjektív elemeket is tartalmaz, de ilyen módon mégis megbízhatóbbá lehetett tenni a pusztán elöntési adatokból szerkesztett nyers belvíz-veszélyeztetettségi térképet. A tényleges belvízi elöntések föltérképezése a belterületekre nem terjedt ki, s mivel a beépített területre vonatkozóan a fölhasznált egyéb térképek sem tartalmaznak kellő infomiáeiót, ezért belvíz-veszélyeztetettségi térképünk a belterületek ilyen szempontú értékelésére nemigen alkalmas. Itt más módszerekre, részletes helyszíni vizsgálatokra van szükség. 3.2. A módszer alkalmazása A belvízi veszélyeztetettség különböző fokozatainak térképszerű ábrázolására kidolgozott módszerünk első fázisát képező műveletekkel először - 1981-ben - az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) Békés megyei területére készítettünk belvíz-veszélyeztetettségi térképet, melyet a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság kiegészített a megye többi részére. Ez a megyei térkép volt az alapja a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet által kidolgozott Békés megyei hosszútávú területhasznosítási koncepciónak. Az új vízgazdálkodási kerettervvel kapcsolatos munkák során a belvíz-veszélyeztetettségi térképet - „nyers" változatban - megszerkesztettük az ATIVIZIG teljes területére (Pálfai 1981), majd a közreműködő vízügyi igazgatóságok segítségével az egész Alföldre, sőt - a nagyon kevés adat miatt csak durva közelítéssel - a Kisalföldre is. A kéziratos térképek 1 : 500 000 méretarányú egyszerűsített változata megjelent az Országos Vízgazdálkodási Keretterv mellékletében (OVH 1984). E térképet többek között fölhasználták a mezőgazdaság természeti erőfonásainak értékelésére és a vízrendezési feladatok előrejelzésére (Petrasovits - Szálai 1986), továbbá Magyarország ár- és belvízvédelmi térképének a megszerkesztésére (MTA 1989). Az Országos Vízügyi Hivatal megbízására 1986 és 1990 között kutatási-fejlesztési munkát folytattunk a belvízi veszélyeztetettség és a természeti tényezők kapcsolatának föltárására (ATIVIZIG 1990). Ennek keretében pontosítottuk a fentiekben említett kéziratos térképeket, elvégezve a módszer második menetéhez tartozó műveleteket. E térképsorozat birtokában állítottuk össze - egy tanulmány (Pálfai 1992) melléklete számára - azt az 1 : 200 000 méretarányú térképsorozatot, mely