Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Hatfaludy B.: Múltunk, jelenünk gondjai és jövőnk feladatai a települések vízi közmű ellátásában

Múltunk, jelenünk gondjai és jövőnk feladatai a települések vízi köz;nlí ellátásában 263 Valójában azonban a kérdés megválaszolásánál nem vízgazdálkodási szempontokat kell figyelembevenni. A vízi közművesítés keretében és megnevezéssel megvalósuló műszaki kapacitások területi megjelenését, főbb szolgáltatási és egyéb jellemzőit ugyanis a településfejlesztés determinálja. Az a településfejlesztés, mely a szocialista tervgazdálkodás kezdeti, ún. tiszta tervutasításos korszakát leszámítva - tehát már 1965. után is - részben a helyi döntéseknek függvénye volt és a jövőben még inkább az lesz. A társadalmi-gazdasági rendszerváltás egyik célja, hogy a település- és területfejlesztés terén városaink, községeink jogosítványai tovább bővülve érjék el az európai szintet. Az ipar sem fog többé ott és úgy kiépülni, ahogy azt korábban központilag meghatározták és kötelező feladatként előírták. A terület- és településfejlesztési tervek keretein belül a város- és községfejlesztés konkretizálása az önkonnányzatok elhatározása szerint fog történni. Az ezekben meghatározott területrészeken, a figyelembevett iparfejlesztési lehetőségek keretein belül a fejlesztések egyértelműen helyi megállapodások eredményei lesznek: az önkormányzatoké és a vállalkozóké. Végső soron ezek a helyi elhatározások, megállapodások döntik majd el azt is, hogy hol, milyen mértékű és tartalmú vízi közművesítést kell a jövőben végrehajtani és mikorra, a helyi igények kiszolgálása - vagy ami ezzel egyenértékű - a települések működőképességének a fenntartása érdekében. A szocializmus centralizált gazdaságirányítási rendjében - lévén minden feladat állami - természetes, hogy a településfejlesztés és a települések infrastruktúrafejlesztése összehangolandó és összehangolható állami feladatokat képeznek és csak részletkérdés, hogy ebből mi az állam központi, minisztériumi szerveinek és mi az állam területi szerveinek, a tanácsoknak a feladata. Piacgazdasági körülmények között is van értelme az árvízvédelemmel kapcsolatos fejlesztések centralizált tervezésének és a végrehajtásának mert a fejlesztési igényeket aránylag stabil, természetes tényezők motiválják. Ugyanez vízi közműellátás területén csak alacsony hatékonyságú módszerként alkalmazható és szinte alkalmazhatatlan abban a magyar vízi közműellátásban ahol a szocialista gazdaság feltételei közötti leghatékonyabb rendszert hoztuk létre: a települések lakosságát, intézményeit és iparát egyaránt kiszolgáló vízközműveket amelyek fejlesztési kérdései az ipari termelés piacgazdasági körülmények között természetessé váló ingadozásai miatt szinte megválaszolhatatlanná váltak. A nem szocialista gazdaságban, ahol az önkormányzatok nem az állam területi szervei, sehol nem vállalja fel az állam, hogy a helyi, lokális döntések alapján szükségessé váló vízi közműfejlesztéseket minden további nélkül teljes egészében a saját feladatának tekintse. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az állam erőforrásainak felhasználását a településfejlesztési elhatározásoknak kellene alárendelni, azaz országos érdekek céljára szolgáló anyagi eszközöket helyi érdekek szolgálatába állítani. Ezért kívánatos, hogy a vízigények kielégítését szolgáló vízilétesítmények megépítése, továbbfejlesztése, a működésükről való gondoskodás az érdekeltek közös feladata legyen, amit a települések vízi közművei esetében az önkormányzati ellátási felelsőség elve alapján lehet és célszem önkormányzati feladatnak minősíteni.