Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Hatfaludy B.: Múltunk, jelenünk gondjai és jövőnk feladatai a települések vízi közmű ellátásában

Múltunk, jelenünk gondjai és jövőnk feladatai a települések vízi köz;nlí ellátásában 263 Valójában azonban a kérdés megválaszolásánál nem vízgazdálkodási szempon­tokat kell figyelembevenni. A vízi közművesítés keretében és megnevezéssel megvalósuló műszaki kapacitá­sok területi megjelenését, főbb szolgáltatási és egyéb jellemzőit ugyanis a település­fejlesztés determinálja. Az a településfejlesztés, mely a szocialista tervgazdálkodás kezdeti, ún. tiszta tervutasításos korszakát leszámítva - tehát már 1965. után is - rész­ben a helyi döntéseknek függvénye volt és a jövőben még inkább az lesz. A társadal­mi-gazdasági rendszerváltás egyik célja, hogy a település- és területfejlesztés terén vá­rosaink, községeink jogosítványai tovább bővülve érjék el az európai szintet. Az ipar sem fog többé ott és úgy kiépülni, ahogy azt korábban központilag meghatározták és kötelező feladatként előírták. A terület- és településfejlesztési tervek keretein belül a város- és községfejlesztés konkretizálása az önkonnányzatok elhatározása szerint fog történni. Az ezekben meg­határozott területrészeken, a figyelembevett iparfejlesztési lehetőségek keretein belül a fejlesztések egyértelműen helyi megállapodások eredményei lesznek: az önkor­mányzatoké és a vállalkozóké. Végső soron ezek a helyi elhatározások, megállapodások döntik majd el azt is, hogy hol, milyen mértékű és tartalmú vízi közművesítést kell a jövőben végrehajtani és mikorra, a helyi igények kiszolgálása - vagy ami ezzel egyenértékű - a települések működőképességének a fenntartása érdekében. A szocializmus centralizált gazdaságirányítási rendjében - lévén minden feladat állami - természetes, hogy a településfejlesztés és a települések infrastruktúrafejlesz­tése összehangolandó és összehangolható állami feladatokat képeznek és csak részlet­kérdés, hogy ebből mi az állam központi, minisztériumi szerveinek és mi az állam te­rületi szerveinek, a tanácsoknak a feladata. Piacgazdasági körülmények között is van értelme az árvízvédelemmel kapcsola­tos fejlesztések centralizált tervezésének és a végrehajtásának mert a fejlesztési igé­nyeket aránylag stabil, természetes tényezők motiválják. Ugyanez vízi közműellátás területén csak alacsony hatékonyságú módszerként alkalmazható és szinte alkalmaz­hatatlan abban a magyar vízi közműellátásban ahol a szocialista gazdaság feltételei kö­zötti leghatékonyabb rendszert hoztuk létre: a települések lakosságát, intézményeit és iparát egyaránt kiszolgáló vízközműveket amelyek fejlesztési kérdései az ipari terme­lés piacgazdasági körülmények között természetessé váló ingadozásai miatt szinte megválaszolhatatlanná váltak. A nem szocialista gazdaságban, ahol az önkormányzatok nem az állam területi szervei, sehol nem vállalja fel az állam, hogy a helyi, lokális döntések alapján szükségessé váló vízi közműfejlesztéseket minden további nélkül teljes egészében a saját feladatának tekintse. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az állam erőforrásainak felhasználását a telepü­lésfejlesztési elhatározásoknak kellene alárendelni, azaz országos érdekek céljára szolgáló anyagi eszközöket helyi érdekek szolgálatába állítani. Ezért kívánatos, hogy a vízigények kielégítését szolgáló vízilétesítmények meg­építése, továbbfejlesztése, a működésükről való gondoskodás az érdekeltek közös fel­adata legyen, amit a települések vízi közművei esetében az önkormányzati ellátási fel­elsőség elve alapján lehet és célszem önkormányzati feladatnak minősíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom