Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
3. füzet - Hatfaludy B.: Múltunk, jelenünk gondjai és jövőnk feladatai a települések vízi közmű ellátásában
Múltunk, jelenünk gondjai és jövőnk feladatai a települések vízi köz;nlí ellátásában 257 tékonysága érdemi javítását célozták, értelemszerűen a szocialista gazdasági modell keretei közötti megoldást keresve. Megállapítást nyert, hogy a vízgazdálkodásban sem odázható tovább - többek között - a gazdasági szabályozás korszerűsítése, különös tekintettel a szolgáltatásokhoz nyújtott költségvetési támogatások leépítésére (megfelelően a nemzetközi gazdasági kapcsolatok keretében vállalt restrikciós politikának). 1989-ben megkezdődik a közüzemi ivóvíz- és csatornaszolgáltatás díjrendszerének az átalakítása. Az első fázis főbb jellemzői: - a díjkiegyenlítő kassza, a díjkiegyenlítés, a termelői díjkategóriák megszűnnek, helyettük a vízi közművállalatok tényleges üzemelési költségeit tükröző vállalati szintű termelői díjak lépnek életbe, aminek a hatására a termelői díjak szórástartománya megnövekszik, - megszűnnek a lakossági díjkategóriák is, a lakossági díjak vállalatonként, a vállalati termelői díj arányában kerülnek meghatározásra (díjképzési automatizmus), aminek a következtében a lakossági díjak nemcsak jobban tükrözik a tennelési-szolgáltatási költségek területi eltéréseit hanem jelentős szórásuk is kialakul. - megkezdődik - először még szerény mértékben - a lakossági szolgáltatáshoz nyújtott és az évek során tetemesre növekedett költségvetési támogatás leépítése. A lakosság az évek óta stabil víz-csatornadíjak változásait értetlenül fogadja, de a változások mértéke társadalmilag még elviselhető. (Az 1989-ben bevezetett automatizmus azonban időzített bomba, mert a tennelői díjakhoz arányosan, de gyorsuló ütemben közelítő lakossági díjak növekedési üteme, - az egyidejűleg leépülő költségvetési támogatás miatt - jelentősen meghaladja mind az infláció, mind a szolgáltatás termelői díjai növekedési ütemét és a módszer alkalmazásának a második évétől erős társadalmi és politikai feszültséget gerjeszt, elsősorban azokon a településeken ahol a regionális vízmű vállalatok vízszolgáltatásának is szerepe van.) A nemzetgazdaság minden területére begyűrűznek 1989-ben a meginduló politikai rendszerváltozással összefüggő szakmai - ideológiai viták, éles és kemény - egzisztcnciás érdekektől is motivált - küzdelem kezdődik a gazdaságirányítás módozatai, részletkérdései tekintetében is, amelynek egyik következménye a változások lelassulása és a kompromisszumok, a félmegoldások arányának a növekedése, érdemi kérdésekben sokszor a döntés halasztása. A jelenségek fellépnek a vízgazdálkodásban is. Ezért - noha számos javaslat születik az üzemeltető vállalatok összevonására, a fejlesztési feladatok újraszabályozására - az üzemeltetés szakmai kérdéseiben és a fejlesztések finanszírozási rendjében 1990 végéig már nem keiül sor változtatásokra. 1.5. A vízi közműellátás alakulása a rendszerváltás kezdeti időszakában Az 1990-93 időszak meghatározó jelensége, hogy gyökeresen megváltozik a vízgazdálkodás irányítási rendje (6. ábra). Az önkomiányzatokról szóló 1990. évi LXV. 6. ábra. A vízi közmüvek üzemeltető szervezetei 1990 elején Figure 6. Operating agencies of public water utilities (1990) Bild 6. Betreibende Organisationen der Wasser • und Abwasserwerke (1990) Рис. 6. Организации по эксплуатации коммунальных водопроводных сооружений
