Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Breitschuh, Gerhard: A lakossági szennyvíziszap elhelyezése Németországban

A lakossági szennyvíziszap elhelyezése Németországban 183 Az új rendelkezés előírja a szennyvíztisztító berendezés üzemelőinek, - ha a kezelt szennyvíziszapot mezőgazdaságilag művelt területeken kívánják elhelyezni -, hogy adjanak igazolást a szennyvíziszapban levő elemek határértékeiről: - nehézfémeknél (Pb, Cd, Cr, Cu, Ni, Zn), - a szerves halogén vegyületeknél,mint adszorbeált szervesen halogének (AOX) öszszegében, - a szervesen oldódó károsító anyagokban, mint a poliklorid-biofenolok (PCB), poliklorid-Dibenzo-p.Droxinok ÖPCDD) és furán (PCDF). Közölni kell még az iszap tápanyag tartalmát, szárazanyag mennyiségét, szervesanyag tartalmát, a lúgos hatású anyagokat és az iszap pH értékét. A területet művelő gazdának kell beszerezni, arról a területről, ahova a szennyvíziszap kikerül, az érintett talajok tápanyag tartalmát, pH értékét és a nehézfémek tartalmát kimutató vizsgálati eredményeket. A vizsgálatokat csak hatóságilag engedélyezett vizsgáló laboratóriumok végezhetik el. A mezőgazdasági vállalkozóknak, mint szennyvíziszap átvevőknek tudomásul kell venni, hogy a nyersiszap értékesítése és a kezelt szennyvíziszapok felhasználása tilos: - ha az iszap járványveszélyes anyagot tartalmaz, vagy szerves károsanyag- és nehézfém tartalom a határértékeket meghaladja, - I. és II. osztályú vízvédelmi teriileteken, valamint 10-0 m széles part menti sávban, - erdőgazdasági területen és legelőkön, - természetvédelmi területeken („tennészeli emlékművek"), nemzeti parkokban, valamint a védett mezőgazdasági területeken, - olyan talajoknál, melyekben a nehézfém meghaladta a határértékeket, - olyan talajoknál, melyeknél a pH érték 5,0-nál nagyobb (olyan könnyű talajoknál, amelyeknél a pH érték 5,0-6,0 közötti, a Cd és a Zn-re szigorúbb határértékek érvényesek), - veteményesben és gyümölcsösben, - évelő takarmány földeken vetés után. További korlátozás azokon a felületeken, ahol a vetésforgóban főzelékféle következik (még előzetes trágyázás esetében is). Olyan területeken, ahová takarmány növények, vagy cukorrépa kerül, kezelt szennyvíziszapot trágyázásra csak vetés előtt, mélyen bedolgozva, továbbá siló- és zöldkukorica területén csak vetés előtt szabad szennyvíziszapot felhasználni. Az iszaptörvény követelményein túl Türingiában szennyvíziszap nem használható: - sörárpa termelés esetén, ha annak vetése a forgóban következik, a nehezen ellenőrizhető N szállítás következtéién, - étkezési burgonya termelés esetén, esztétikai okok miatt, - minden olyan különleges esetben, mint pl. gyógynövények, gyökérfajták, komlótermelés esetén, esztétikai és az alig előrelátható üágyázóhatási okok miatt, - azokon a felületeken, amelyeknek foszfor tartalma igen magas. Ezek a messzemenő korlátozások és tiltások teljes biztonságot nyújtanak embernek és állatnak egyaránt. Németországban jelenleg a mezőgazdasági terület 1%-át veszik szennyvíziszap elhelyezésre igénybe. A szennyvíziszap használatának szigorú szabályozása ellenére még mindig mutatkozó gazdasági kockázat a gazdákat terheli. A gazdák ezért megkövetelik az eladók-