Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

1. füzet - Hankó Z.-Alföldi L.-Starosolszky Ö.: A Felső-Duna és a Szigetközi hdirológiai jellemzőinek megváltozása a dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése nyomán

Л Felső-Duna és a Szigetköz hidrológiai jellemzőinek megváltozása. 17 láthatjuk 1956-85 között. Az ábra feltünteti a nagymarosi szelvényen évente átfolyt vízmennyiséget is. A három szelvény hordalékszállításának idősora a becslés hibahatárán belül azonos, s így egy görbével (poligonnal) is jellemezhető lenne. Az ábrán a hordalékszállítás és a vízszállítás idősorának egybevetése fontos megállapítást tesz lehetővé. Egyértelműen bizonyítottnak tűnik, hogy az éves hordalékszál litis általában független az éves vízszállítástól. Az 1965., az 1970. és az 1975. évi árvizek alkalmával a hordalékszállítás aránytalanul megnőtt, mert fel kellett nyitni a német és az osztrák vízlépcsők duzzasztóműveinek mozgatható gáttábláit az árvízi nagy vízhozam levezethetősége érdekében; és ez a duzzasztott bögékben a megelőző időszakban leülepedett hordalék nagy részét kisöpörte. Amikor nem volt akkora árvíz, hogy a duzzasztóművek mozgó gátszerkezeteit fel kellett volna nyitni, akkor a duzzasztott bögék ülepítő hatása következtében a magyarországi Felső-Duna-szakaszra érkező vízhozam viszonylag hordalékszegény volt; és ez látszik az 1956-65, és az 1975-85, sőt 1965-70 és 1970-75 közötti időszakok idősorán is. És erre szuperponálódott a saját beavatkozás (ármentesítés, folyószabályozás, kotrás), melynek eredője napjainkra a jelentős mérleg-liiány a hordalékhozamban (a kis- és középvízi meder süllyedése, a hullámtéri feltöltődés intenzitásának csökkenése). A hordalék-vizsgálatok tehát ugyanazon megállapításhoz vezetnek, mint a vízállások idősorának trend-vizsgálata. Ez utóbbi ugyanis következménye az előbbinek. A felső-dunai vízállások és vízhozamok ismeretében lehetségesnek és szükségesnek látszik megvizsgálni a Felső-Duna hullámterének, a hullámtéri mellékágaknak és a főmedrének a kapcsolatát a dunacsúni víz.lépcsö megépítése előtti időre vonatkozóan. A hullámtér vízellátását illetően négy vízhozam tartomány volt elkülöníthető: - lia a dunai vízhozam nem éri el az 1800 m

3/s értéket, akkor - legjobb esetben - a hullámtéri mellékágak alsó, nyitott végébe bejátszik a főmeder vize; a vízhozam csökkenésével ez a kapcsolat romlik, kis vízhozamok esetén a mellékágak alsó vége is szárazra kerülhet; - az 1800-2500 nvVs közötti dunai vízhozamokhoz tartozó felszíngörbe mellett a hullámtér talajában szivárgó víz egyes helyeken megjelenik a hullámtéri mellékágakban felszíni vízként; - a 2500 m

3/s dunai vízhozamot meghaladó vízhozamok felszíngörbéje elég magasan van ahhoz, hogy meginduljon a vizái bukás a mellékágak felső végét lezáró bukókon és megindul a felszíni vízmozgás a hullámtéri mellékágakban; - lia a dunai vízhozam eléri, illetőleg meghaladja a 4500 m

3/s értéket, akkor az elárasztott hullámtér is résztvesz az árvíz levezetésében. A négy vízhozam tartományhoz rendelhető átlagos tartósságok rendre: 1800 m

3/s 200 nap; 2500 m

3/s 100 nap és 4500 m

3/s 10 nap. E tartóssági értékeket a 5. ábra. Az 1901-91. évi jellemző vízállások idősora és trendje (V1TUK1, 1993/8) Bild 5. Zeitreihe und Trend der charakteristischen Wasserstände 1901-90 Fig. 5. Records and trends of water stages for the period of 1901-1991 Fig. 5. La série chronologique caractéristique de hauteurs d'eau et la tendence de changement au cours de la période de 1901 à 1991 Рис. 5. Временные ряды и тренды характерных уровней воды в период 1901-1991