Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Juhász József: A hulladék okozta kockázat

A hullat/ék okozta kockázat 167 A károsodás jellege elsősorban azon múlik, hogy a káreset milyen közvetlen károkat okoz, és azon felül a szennyezés azonnal mit okoz. Például közlekedési akadályt, ha a szennyezőanyag az útra, vasúti pályára ömlik. Lényeges az út fontossága, forgalma, ezen belül a hazai, ill. nemzetközi forgalom nagysága továbbá, hogy bel- vagy külterületi útról van szó. A károsodás jellegét szabja meg az, hogy a szennyanyag éghetetlcn, éghető, vagy éppen robbanásveszélyes-e? Megszabja továbbá, hogy mérgező, vagy nem mérgező. Végül e csoportba tartozik, hogy a kijutott szennyanyag akadályozza, vagy sem a közlekedést (péltlául a kilottyanó mész az úton ahogy megszikkad nem gátolja a forgalmat, míg például a kihullott zsír, vagy olaj eltávolításáig a közlekedést akadályozza). A károsodás nagysága lehet azonnali és lehet hosszabb idő múlva jelentkező. A szennyezési veszély mértékét illetően négy fő szempontot kell szem előtt tartanunk: - a felszíni vizek elszennyeződése; - a felszín alatti vizek elszennyeződése; - a kőzet rétegek elszennyeződése; - a szennyező anyagok mennyisége és összetétele. A felszíni vizek elszennyeződése helyben azonnal, távolabb kiszámítható idő múlva jelentkezik. A felszín alatti vizek elszennyezésére általában kisebb mértékben jellemző az azonnali nagy kár, - kivétel a karsztvíz - sokkal fontosabb a huzamos idő alatt jelentkező kár. A károsodás nagysága természetesen egyenes arányban van a szennyező anyagok mennyiségével és a szennyező anyag fajlagos szennyezési képességével. A károsodás nagysága, veszélyessége, azonnali vagy késleltetett hatása a földrajzi helytől, a morfológiai, földtani, vízföldtani helyzettől függ. 2.1. A káreset földrajzi helye A földrajzi helyet a szennyezés mértékének megállapításánál két fő csoportra oszthatjuk: beépített és nem beépített területre, azaz egy település belterületére és külső területére. Л belterületei tovább oszthatjuk nagyon értékes és kevésbé értékes bclsőségi területre. A nagyon értékes területek a belvárosok, a műemlék együttesek, a nagy és értékes ipartelepek, közlekedési csomópontok. Az értékes területek belsőségekben a belváros körüli zárt beépítésű területek, a lakótelepek. A kevésbé értékes területek a kertvárosi részek, villanegyedek, a település környéki ipartelepek, ipartelepi negyedek. Azokban a településekben ahol nincs zárt beépítésű terület, belváros, ott a település java az értékes területi csoportba esik. Megkülönböztetünk még csatornázott és nem csatornázott területet, növényzet nélküli, illetve növényzettel borított területet (például kerteket, parkokat), különösen nagymértékű területeket (pl. műemlékegyilttes). A kevésbé értékes területek mindazok, amik az előzőeken kívül maradnak.