Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Gulyás Pál: A vízépítési tevékenység víziökoszisztémákra gyakorolt hatása

144 Dr. Gulyás Pál Szigorú egészségügyi előírások szabályozzák az öntözőtelepek elhelyezését, az öntözés módját, mennyiségét, továbbá azt, hogy a növények betakarítása előtt mennyi idővel előbb kell befejezni az öntözést (Gulyás - Vermes 1988). A VITUKl-ban már az 1960-as évek elején megkezdődtek azok a kísérletek, melyek során az erre a célra kijelölt területeken különféle nyárfaültetvényeken és kísérleti legelőkön történt a szennyvíz elhelyezés ÇVermes 1973, Vermes - Szabó 1973). 1976 óta kiváló paraméterekkel, igen alacsony üzemelési költséggel működik a Zalakaros üdülőközség települési jellegű és egy Hernád menti baromfifeldolgozó mechanikailag előkezelt szennyvizeit elhelyező hasznosítótelep nyárfaültetvénye (Tihanyi - Kornai 1987). Előtisztított kommunális szennyvízzel Badacsonyban szőlőöntözési kísérleteket is végeztek, mely hatásaként a talajban csekély mértékű humusztartalom, továbbá N és P ill. sótartalom növekedés következett be (Füri - Küsz - Szabó 1987). A vizek minőségének a javítására közvetett módon felhasználhatók a vízépítési biotechnika különböző módszerei is. Ezek szűkebb értelemben vett részterületei, lia csak az élőlényeket alkalmazó módszereket vesszük figyelembe a következők: - vízfolyások és állóvizek medervédelme; - földművek part,- és rézsűvédelme (6. ábra); - tömegesen elszaporodott vízinövények irtása növényevő halakkal; - növényzet vízháztartás-szabályozó szerepe; - a növényzet talajvízszint-szabályozó szerepe. Elsődleges szerepük nem a vízminőségjavító hatás, hanem a vízfolyások part és meder védelme (CEMAGREF 1982), ill. azok tágabb környezetének az esztétikus megtervezése és megépítése (Harkay - Lötz 1988, Bognár 1989). Összef oglalóként elmondható, hogy hazánkban jelenleg a lakosság számár a szükséges infrastruktúra kiépítése során, ill. a vízépítési létesítmények tervezésekor még kevés gondot fordítanak a vízi élővilág védelmére. Még nem tudatosult a tervezőkben kellőképpen az, hogy azokat úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a vízi ökoszisztémák számára kedvező életfeltételek alakuljanak ki, ill. adott esetben lehetőség nyíljon az életfeltételeik optimalizálására. A vízépítési tevékenység során ezért csak olyan megoldási módokat szabad javasolni, ill, elfogadni, amelyek biztosítják, sőt javítják a víz természetes tisztulását, és alapvetően nem változtatják meg az érintett területen korábban kialakult vízjárást és talajvízviszonyokat. Ezáltal lehetővé válik az, hogy azok a flóra és fauna elemek, amelyek az érintett területen otthonosak és őshonosok voltak, biztonságban megmaradjanak. IRODALOM Bancsi I. - Bei la E. - Hamar./. - B. Tóth M. - Végvári P. - Waijaiul .1.: A Kiskörei-tározó vízminőség viszonyai. Vízügyi Közlemények LXV. évfolyam 4. füzet 1983. Benedek P. (szeric).: Biotechnológia a környezetvédelemben. Műszaki Kiadó, Budapest, 1990. Bürke-Daht - F aber - Hember et ai: Ökologische Aspekte bei Ausbau und Unterhaltung von Fliessgewässem. DK. 574. Ökologie. Kommissionsvertrieb, Verlag Paul Parey. Hamburg und Berling 1984. Bogndr Oy. (szerk.): Vízfolyások környezetbe illeszkedő szabályozása. VITUKI, Budapest, 1989.