Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Gulyás Pál: A vízépítési tevékenység víziökoszisztémákra gyakorolt hatása

A vízépítési tevékenység vízi ökoszisztémákra gyakorolt hatása 129 A hidrobiológia értékeléskor figyelembe kell venni továbbá a beavatkozás előtti állapotot, a természetes folyamatok változásait, azok jellegét és a tevékenység hatásának következményeit. Az ebből a szempontból vizsgált jellemzők a következőképpen csoportosíthatók: morfológiai jellemzők - a vízpart alakja, folytonossága; - a vízmélység tagozódása; - a vízfelület nagyságának megváltozása. h idrológiai jel lemzők - a vízhozam idő- és térbeni változásai; - a víz áramlási sebességének változásai; - a hidrodinamikai jellemzők függőleges és horizontális irányú változásai; - tározó esetén a tartózkodási idő, a vízutánpótlás, a vízcsere változásai; - a vízi anyag- és hőháztartás alakulása; ökotoxikológiai és radiológiai jellemzők - nehézfémek, peszticidek, kőolajszármazékok, fenolok és egyéb toxikus anyagok mennyiségének változásai a vízben élőlényekben és az üledékben; - radioaktív anyag tartalom változása; - a toxikus és radioaktív anyagok élőlényekben, élőrendszerekben történő vándorlása és felhalmozódása; - a pozitív toxikológiai tesztek számának növekedése. hidrobiológiái jellemzők - a vízi élőlénytársulások faji összetételének megváltozása; - ritka és értékes fajok eltűnése; - gazdasági szempontból értékes fajok mennyiségének csökkenése; - üzemelési és technológiai szempontból káros és az egészségre ártalmas fajok tömeges elszaporodása; - a biológiai produktivitás megváltozása; - az értékes fajok szaporodási feltételeinek és táplálékbázisának változása; - a bakteriológiai állapot romlása; - a szennyezőanyag tartalom növekedése; - a szervesanyagok lebomlási feltételeinek romlása; - a természetes tisztulás mértékének csökkenése; - az eutrofizálódás növekedése; - a tennelő-lcbontó folyamatok arányainak megváltozása. vízkémiai és vízminőségi jellemzők - az ásványi anyag tartalom és ionösszetétel változása; - a növényi tápanyagok mennyiségének változása; - az oldott oxigén tartalom csökkenése; - a lebegőanyag, tartalom és az átlátszóság változása; - a szerves- és szervetlen anyagtartalom növekedése; - a szaprobitás növekedése. Az abiotikus és biolikus mulatók között szoros kapcsolat, kölcsönhatás van. Ezek a vízépítési létesítmények üzembehelyezése után jelentős változásokon mehetnek át, ezért megismerésük és várható változásaik irányának az előrejelzése rendkívül fontos.