Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
122 Laczay István III. táblázat Részletes következtetések, kutatási és fejlesztési igények 1. Az árvízvédelem szervezete a két országban hasonló. A kormányszintű szakmapolitikát központilag koordinálják és regionális, illetve helyi szinten hajtják végre. 2. A valószínűségszámítás árvízvédelmi alkalmazásait tovább kell fejleszteni. 3. Az árvízi riasztás egész folyamatában gazdaságos fejlesztésre kell törekedni, ideértve - az adatgyűjtést és továbbítást, - a megbízható előrejelzési módszereket, - a védelemvezetők tájékoztatását, - a hatékony döntést támogató eszközöket, - a lakosság hatékony riasztását. 4. Az árvízi előrejelzés módszerei tökéletesíthetők - a csapadék-előrejelzés javításával, - a mértékadó hidrológiai folyamatok (hóolvadás, talajnedvesség stb.) és az előrejelzési modellek extrapolálásával és más vízgyűjtőre való átvitelével, - az osztott modellek létrehozásával, a digitális terepmodellek, a térbeli radarké])ek és a műholdas felvételek használata útján, - a hatékony együttműködéssel a nagy, többnemzetiségű vízgyűjtőkön (pl. a Dunamedence) 5. A tervezési folyamatban a hidrológia és a területhasználat (pl. városiasodás, erdőborítás, mezőgazdasági hasznosítás) kapcsolatát és egymásra hatását teljes mértékben figyelembe kell venni. 6. A közérdeket szolgáló változatok kidolgozásába és elemzésébe a mérnököknek számos szakma művelőjét kell bevonniuk, hogy a döntésthozóknak lehetővé tegyék a megfelelő változat kiválasztását. 7. A töltések állékonysága az árvédelmi biztonság fontos tényezője. Kutatómunkára és terepvizsgálatokra van szükség átlagos körülmények között és árvizek idején egyaránt - a töltések elöregedésére, - a földtöltések repedéseire, - az altalajviszonyokra, (pl. tőzegrétegek, holtág keresztezések), - a talajvíznyomás hatására és - a roncsolásmentes vizsgálati módszerekre vonatkozóan. 8. A tényleges árvédekezésben az információk és eszközök jól megtervezett használata, valamint az érintett szervezetekkel való hatékony együttműködés hozhat fejlődést. 9. Az árvízvédelmi stratégiák és megoldások tervezésénél a szerkezeti és szerkezetnélküli (előrejelzés fejlesztése, hullámtér rendezés stb.), valamint a természetes vagy temiészetbarát megoldások használatát is meg kell vizsgálni. 10. A vízikömyezet értékeit megőrző fejlesztést az összes érdekelt szervezet közreműködésével készített, integrált vízgyűjtő tervekkel lehet elősegíteni. 11. A folyami vízgazdálkodás ökológiai hatása lehet pozitív vagy negatív. A vízikömyezet élőhelyei jó minőségben és nagy változékonyságban való megőrzésének elsőbbséget kell biztosítani. A folyókon és az ártereken az ökológiai értékek típusait, kiterjedését és minőségét, valamint a vízjárás változásaira való érzékenységüket felmérésekkel kell meghatározni .
