Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

2. füzet - Szalai György: Az USA mezőgazdasági vízgazdálkodása

Vízügyi Közlemények, LXXV. évfolyam 1993. évi 2. füzei AZ USA MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSA DR. SZALAI GYÖRGY Az Egyesült Államok mezőgazdaságát a világ legnagyobb és legfejlettebb mezőgazdaságai között említik. A megállapítás helyességéhez nem fér kétség, ugyanakkor azonban azt is tudni kell, hogy termelékenység, hatékonyság, az egységnyi területen megtermelt jövedelem tekintetében több nyugat- és észak-európai állam megelőzi. Ennek oka elsősorban ökológiai adottságokban, természeti erőforrásokban és azok állapotában keresendő. Az USA élelmiszergazdasága - a 80-as évek végén - a nemzeti össztermék (Gross National Product, GNP) 17,5%-át (több mint 700 milliárd USD) állította elő, úgy, hogy a munkaképes lakosság 2,8%-a dolgozik közvetlenül a mezőgazdaságban. A gazdálkodási módszerek a termesztési-termelési technológiák folyamatos fejlesztésével, a műtrágya-adagok növelésével, a peszticidek széleskörű alkalmazásával, a gépesítés tökéletesítésével, új, nagy termőképességű fajták köztermesztésbe vételével elérték, hogy a 40-es évek vége óta a területegységre eső átlagtermések átlagosan évi 4%-kal növekedtek. Ez a nagy fejlődés teszi lehetővé, hogy az amerikai polgár ma fizetésének csupán 15%-át költi élelmiszerre. A fejlődésnek azonban ára van. A gazdasági tevékenység fejlesztése, növelése minden nemzet elemi érdeke, bizonyos határon túl azonban a többletekért a természeti erőforrások lerombolásával kell fizetni. Különösen problematikus a helyzet ott, ahol az ökológiai feltételek nem is a legkedvezőbbek. Az Egyesült Államokban már az 1920-as évek végén, mint „nemzeti fenyegetés" merült fel a talajok eróziójának problémája és a 30-as évek közepére megalakult az a Talajvédelmi Szolgálat (Soil Conservation Service, SCS) amely mára, sok együttműködő intézménnyel, ügynökséggel s nem utolsó sorban a társadalommal együtt a természeti erőforrások eredményes védelmezője, őrzője és fejlesztője. Az Egyesült Államok mezőgazdaságában és mezőgazdasági vízgazdálkodási politikájában számunkra az lehet a leginkább tanulságos, hogy a társadalmi-gazdasági érdekeknek megfelelő fejlesztések az erőforrás-védelmi erőfeszítésekkel együtt valósulnak meg egységes elvek és irányítás mellett, de mindig a helyi, differenciált igényeknek megfelelően és folyamatos, intézményesített társadalmi ellenőrzés mellett. 1. A talaj- és vízvédelmi nemzeti program A talaj- és vízkészletek védelméről 1977-ben hozott törvény kötelezte a Mezőgazdasági Minisztériumot arra, hogy kidolgozza, majd karbantartsa a talaj- és vízvédelmi nemzeti programot. Az első felmérés 1980-ban készült el. Széleskörű társadalmi vitáA kézirat érkezett: 1993. VII. 29. Dr. Szalai György oki. mérnök, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékének tanszékvezető docense.