Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXV. évfolyam 1993. évi 1. fi

lzet MARSIGLI DUNA-MONOGRÁFIÁJÁNAK SZÁRMAZÁSTÖRTÉNETE DR. DEÁK ANTAL ANDRÁS Csaknem lehetetlenre vállalkozik az, aki Marsigli Duna-monográfiájának, a sokak keze nyomát magán viselő nagyszabású műnek a származástörténetét szeretné megírni. Nem a teljesség reményében fogtam munkához én sem, hanem a kíváncsiság hajtott, hogy vajon miként születhetett a XII. század fordulóján háborúk zajában, katonaköpenyben virrasztó szerzőtől minden civilizációtól távol felütött téli szálláson egy ilyen pompás mű. Szerettem volna ezen a munkán felismerni a számos közreműködő keze nyomát: kik gondozták a szöveget, kik rajzolták az ábrákat. Titkon reméltem azt is, hogy talán felbukkan az ismeretlenségből magyar közreműködő neve is. L. F. Marsigli életrajzát elég jól ismerjük. Tudjuk, hogy Itália legfrissebb tudományos eredményeivel jött 1683-ban Magyarországra. Es bár a természettudományokban jól képzett, éles szemű megfigyelő, rendszerező ebne volt, mégsem a tudós pályát választotta - katonának állt, s ezt tekintette élethivatásának is: „miles sum" - katona vagyok - írja a Royal Societynak ajánlott „prodromus"-ában (előszavában). Farinelli Marsigli személyiségének megértéséhez kulcsfontosságúnak tartja ezen hitvallását: „Per nessuno piii che per Marsigli guerra e attivita scientifica sono la stessa cosa, obbediscono ad un imica logica e pereid rispondono all' identico complesso di pratiche: avere un nemico e definire un oggetto di ricerca sono alti perfettamente equivalenti, e anzi coincidenti". („Háború és tudományos tevékenység senki számára nem jelentette annyira ugyanazt a dolgot, mint éppen Marsigli számára, minthogy mindkettő azonos logikát követ s így azonos gyakorlati lépéseket is igényel: az, hogy van egy ellenfelem, vagy az, hogy meg kell határoznom egy kutatás tárgyát - teljesen egyenértékű, sőt egybeeső cselekmények.") Önjellemzését kiegészítve ma már bizton fogalmazhatunk így is: tüdős és katona volt ö egyidejűleg, s életkörülményei, lehetőségei határozták meg, hogy mikor melyik karakterjelleg jellemezte tevékenységét. Arról, hogy figyelmét nemcsak a török háború kötötte le, hanem Magyarország tudományos felfedezése is foglalkoztatta, 1690-ben Sir George Ashe-tő\, a Royal Society egyik tagjától értesültünk. Leveléből azt is megtudjuk, hogy Marsigli - eddigi tudományos eredményeit felsorolva és a jövő kutatásait felvázolva - levélben kérte a Royal Societyt, hogy őt tagjai közé felvegye. 1691. november 25-én ez meg is történt. Marsigli és a Royal Society között a kapcsolat ettől kezdve mindvégig szoros maradt. „Prodomus-"ának tervezetét is, mint „bíráinak" küldte meg Londonba a Társaság tagjainak. Nem kevésbé jelentősek azonban azok a szálak is, melyek Marsiglit egy nürnbergi A kézirat érkezett: 1993.1. 22. Dr. Deák Antal András oki. középiskolai tanár, a Vízügyi Múzeum (Esztergom) főmunkatársa.