Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
90 Maan Salameh (11 189 km 2). Az adatok alapján megállapítható volt, hogy figyelembe véve az ivó és ipari vízigényeket Szíriában az öntözött terület mintegy 26 000 km 2 lehetne 1,5 • 10 6 m 3 a1 km2 átlagos öntözővízigény mellett. 3. A felszín alatti víz felhasználásának jövője A jövőben a felszín alatti vízkészlettel kapcsolatos kutatásokat ki kell terjeszteni a következő legfontosabb víztározókra. - Negyed és neogénkori alluviális réteg (Radd). - Eocén artézi mészkő réteg (Raszelajn). - Neogén negyedkori alluviális réteg (Damaszkusz). - Neogén negyedkori bazalt réteg (Haurán). Ezeknek a rétegeknek nagy a víztárolási kapacitása. A Raszelajn, Tel-Abjad-i rétegekből feltörő karsztforrások táplálják az El-Habur és El-Bclih folyókat. Ha a vízfelhasználás növekedik, csökkenni fog a vízkészlet, ezért a felszíni és felszín alatti vizek használatát korlátozni kell. A források vízhozamának mesterséges megváltoztatásával emelhetik a folyó vízhozamát nyáron és csökkenthetik télen. A felszín alatti vízkitermelés fejlesztése veszélyes környezeti problémákat is okozhat az olyan övezetekben, melyeket szárazság sújt és amelyeknél szükséges tudományos adatok mind a fejlesztésre, mind nyilvántartására vonatkozóan hiányosak. A vízkitermelés sikerein felbuzdulva nagyon sok vizet szivattyúztak ki. Sósvíz betörése fenyegette a tengerparti síkságokat (El-Hamidijia, Latakija), s néhány száraz övezetet (Ramadan, Béda). A vízminőség romlott azokon a területeken, ahol enyhén sós vízzel öntöztek, és ahol ivóvíz helyezkedik el (Alsó Radd). Egyes helyeken sótűrő növényi kultúrákat telepítettek, s így a só felhalmozódott a talajban, ami szintén kárt okoz. Szíria félszáraz területei alatt nagy kapacitású víztárolók voltak és ezek maximális kihasználása mellett igen termékeny mezőgazdasági művelés folyt. Az időszakos szárazság és a túlszivattyúzás miatt a vízkészlet megcsappant. Ezt megpróbálták ellensúlyozni a kutak mérsékelt használatával, illetve új kútépítési engedély megvonásával. A felszíni vízpótlást beszivárogtató medencékkel próbálták megoldani (Kalamun, Szelemij, Mszelmija, El-Báb, Menbezs, Zsirrud), amely nem járt jó eredménnyel. Mindezekből levonták azt a következtetést, hogy a többletszivattyúzás gondja nem oldható meg felszíni vízpótlással. A népesség növekedése a háztartási, ipari és öntözővíz felhasználásának emelkedését vonja maga után. Szíria nem önellátó gabonából és szemes termékekből (56%-os az ellátási készség 1984-es adatok szerint), és az általános irányzat csökkenő. Ez okból kifolyólag legfontosabb az, hogy az ország több erőfeszítést tegyen a mezőgazdaság és az oktatás, valamint a vidék fejlesztésének irányában. Ebben az esetben olyan munkákat kell végezni, amely a felszíni és felszín alatti vízkészlet optimális kitermelésére és felhasználására irányul. Eszerint kell a kormánynak egy kedvező programot folytaüiia melynek főbb állomásai: - Damaszkusz, El-Aszi, Aleppo, E. Szahel medence hidrológiai megismerése, - El-Bclih medence felszíni vízkutatása, - Szíriai síkság vízkészletének felbecslése,
