Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
86 Ma an Salameh TÖRÖKORSZÁG 20Hm T RA NSMISSIB IL ПА S (m'd-'m 3) Щ Щ Mgqas 1000-10000 [•;•:•/'• ] Közepes 100-1000 I I Alacsony <100 WM Változó \2Sml KUTAK VÍZHOZAMA (nf О 150 > Ф >25 25 > Ф> 5 Ф < 5 Változó 4. ábra. Kőzetek vízadóképessége A neogén és negyedkori kőzetek a vízadórétegek két csoportját tartalmazzák nagyobb és kisebb mennyiségben. Az első csoport repedezett és üreges képződményeket tartalmaz, míg a második csoport porózus anyagból áll. A víztartó réteget tartalmazó hasadékos Homsz területein fordulnak elő, valamint az ország délkeleti felén. Az Eufrátesz északi részén olyan rétegek találhatók, amelyek hasadékos és üreges, gipszes és anhidrites képződményeket tartalmaznak. Porózus képződmények homok kőzetet zárnak magukba, valamint kavicsos és konglomerátumaikat. Ezek igen jó teljesítőképességű vízadóréteget eredményeznek a tengerparti vidékeken és mélyebben fekvő területeken. Kiemelkedő ezek közül a damaszkuszi, a dawai és a radi alluviális tárolók (4. ábra). A felszín alatti vízhasználatokat minden esetben engedélyeztetni kellene és azokat időszakonként meg kellene újítani. Nagy a valószínűsége, hogy a működő kutak jelentős része nincs engedélyezve. A kutakat létesítésük után sem mindig veszik nyilvántartásba és a felszín alatti víz paramétereit sem mérik. A nyilvántartásba vett kutak szivattyúzási időtartama és az öntözött területek nagy növekedést mutatnak.
