Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Váradi László: Halászat az Alföldön

Hozzászólások 437 kérdésre is, hogy az Alföldnek csupán mintegy 8-10%-át kitevő erdők valóban veszélyeztethetik-e a talajvízhelyzet alakulását az egész Alföldön. * * * DR. NOVÁKY BÉLA A lehetséges éghajlatváltozás hatása a belvizekre Az Alföld mezőgazdaságának és vízgazdálkodásának kapcsolatában fontos szerep jut a lehetséges éghajlati változásoknak és azok hatásainak a mezőgazdaság vízháztartási adottságaira. Hasonló kérdésekkel foglalkozik a VITUKI egy, az OTKA által támogatott kutatása is. A VITUKI kutatása egyebek mellett azt kívánja vizsgálni, hogy a lehetséges éghajlati változások milyen hatással lehetnek a télvégi-tavaszeleji belvizekre, amelyek közismerten alapvető gondot jelenthetnek a mezőgazdaságban, s kiváltképp az Alföld mezőgazdaságában. Az 1992. évi vizsgálatok elsődleges célja a módszertani alapok megteremtése volt, s csupán másodlagos célja a lehetséges éghajlati változások hatásainak nagyságáról való tájékozódás a meglévő ismeretek és vizsgálatok alapján. A vizsgálatok legfontosabb eredményei: - Az éghajlati hatásvizsgálatokban a belvizek, a belvízhelyzet jellemzésére az éghajlati adatokra támaszkodó szimulációs modellekkel - mindenekelőtt az 1984. évi Országos Vízgazdálkodási Keretterv előkészítő munkái során kidolgozott modellel előállított vízfelesleg idősorok javasolhatók; - A szimulációs modell alkalmas eszköz a lehetséges éghajlati változásoknak a vízfelesleg (a belvizek) alakulására gyakorolt hatásai becslésére. Ennek során az éghajlati idősorokat a megváltozó éghajlatnak megfelelően kell megválasztani; - A jelenlegi éghajlati állapot idősorai alapján szimulált vízfelesleg értékek statisztikai jellemzőiben mutatkozó területi differenciáltság éghajlati elemzése közvetlenül is alkalmas a lehetséges éghajlatváltozások hatásainak becslésére a változás olyan tartományán belül, ;unelyct a mai éghajlat területi differenciáltsága kellő biztonsággal kijelöl; - A közelítő becslések azt mutatták, hogy az Alföld térségében lehetséges éghajlatváltozások első, a globális felmelegedés alacsonyabb szakaszához tartozó tartományában (amikor az évi középhőmérséklet l-l ,5 °C4)s, a téli középhőmérséklet 1-2 °C-os növekedése, az évi csapadék 5-10%-os csökkenése lehetséges) a télvégi-tavaszeleji belvizek mintegy 15-30%-os csökkenése valószínűsíthető. Összefoglalóan: Az Alföld térségében lehetséges éghajlatváltozások a télvégi-tavaszeleji belvizek veszélyének a csökkenésével kedvezőbbé, a talajban a vegetációs időszak kezdetén tározódott vízkészlet csökkenésével kedvezőtlenebbé teheti a mezőgazdaság vízháztartási adottságait, ami nem hagyható figyelmen kívül a mezőgazdaság távlati stratégiájának kidolgozása során. Dr. Nováky Béla oki. hidrológusmémök, a műszaki tudomány kandidátusa, a GATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékének főmunkatársa.