Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Váradi László: Halászat az Alföldön

424 Váradi László 1.3. A holtágak A holtágak az Alföld nagy természeti értéket képviselő vízi élőhelyei. A holtágak egy részén, az elsősorban természetes vizeken gazdálkodó halászati szövetkezetek, úgynevezett belterjes hasznosítást folytatnak. Az így hasznosított teriilet 1991-ben mintegy 26 km

2 volt, amelynek kb. 70%-a (18,70 km

2) az Alföldön található. Ezen vízterületek halászati hasznosításában jellemző volt a növényevő hal (elsősorban busa) dominancia, amely azonban csökkenő tendenciát mutat, elsősorban a növényevők iránti piaci igény csökkenése miatt. A horgászkezelésben lévő alföldi holtágak összes vízfelülete mintegy 7 km

2, közöttük olyan nagyobb vízterületek mint az 1,26 km

2 kákafoki, bikazugi, siratói, a 1,08 km

2 alcsiszigeti, illetve az 1,08 km

2 atkai holtág. Egyes holtágak igen komplex feladatkört látnak cl, amely magában foglalja az öntözővíz szállítást, belvíz befogadását, kommunális szennyvíz elhelyezést, haltermelést, horgászatot és kacsanevelést. Bár a komplex hasznosítás a jövőben is alkalmazható hasznosítási forma, az egyes funkciókat, meghatározott prioritási sorrendben, az adott holtág vízellátási és biológiai adottságainak messzemenő figyelembevételével kell megállapítani. A holtágak jövőbeni hasznosításában továbbra is alapvető szerepet játszik a halászat, azonban a belterjes hasznosítású holtágakon olyan környezetkímélő, illetve környezetjavító technológiákat kell alkalmazni, amelyekben nagyobb szerepet kapnak a nemes ragadozók, az amúr, a ponty és a „nemes" keszegek. A halnak nemcsak gazdasági vagy sporthorgászati jelentősége van a holtágak jövőbeni hasznosítása során, de a holtágak biomanipulációival történő rehabilitációjának is egyik alapvető „eszköze". 1. 4. Az alföldi víztározók Halászati hasznosításra tulajdonképpen minden víztározó (árvízcsúcs-csökkentő és vésztározó, öntözővíz-, iparivíz-, szennyvíz- és ivóvíz-tározó) szóba jöhet, mint olyan járulékos hasznosítás, amely a tározó alapvető funkcióját nem zavarja. A tározott víz, illetve a víztározó környezete biológiai egyensúlyának megteremtése, illetve elősegítése céljából, a víztározókat célszerű is halasítani. A hazai víztározók szinte kivétel nélkül halasítottak, és a hasznosítás elsődleges formája a horgászat. Tennészetesen tudomásul kell venni, hogy a víztározókat eredeti rendeltetésüknek megfelelően időszakonként esetleg teljesen leürítik. Az alföldi víztározók közül kiemelkedő fontosságú vízi élőhely a Kiskörei-tározó, amelynek vízfelülete kb. 60 km

2. Az 1975-ben üzembe állított, elsődlegesen vízgazdálkodási célokat szolgáló víztározón a turisztika és a halászat szerepe egyre jelentősebbé válik, ugyanakkor igen kedvező élőhely alakult itt ki nagy biológiai változatosságot mutató hal és vízivad állomány számára. A hazánkban élő 80 halfajból 53 található meg a Kiskörei-tározóban. A halász és horgász fogások 1975-90 közötti