Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Váradi László: Halászat az Alföldön

Vízügyi Közlemények, LXXV. évfolyam HALÁSZAT AZ ALFÖLDÖN DR. VÁRADI LÁSZLÓ 1993. évi 4. füzet Magyarországon a haltermelés 1988 óta folyamatosan csökken, míg 1988-ban az összes haltermelés 38 200 tonna volt, addig ez az étték 1992-re 29 436 tonnára csökkent (1. ábra). Az egy főre jutó halfogyasztás évente nem éri el a 3 kg-ot, ami jóval alacsonyabb az 1989. évi 13 kg/fő.év világátlagnál. Ugyanakkor a halfogyasztás a fejlett országokban folyamatosan növekszik. Az USA például a halfogyasztás (beleértve a tengeri halak, rákok és puhatestűek fogyasztását is) 1980 és 1987 között több mint 20%-kal nőtt, és elérte a 20 kg/fő.év mennyiséget. A hazai halászat fejlesztése az egészséges táplálkozás és az egészséges környezet fejlesztésére irányuló nemzeti program alapvető része kell legyen. 1. Az Alföld jelentősége a halászatban Hazánkban mintegy 1400 km

2 természetes vízterületen és kb. 200 km

2 halastavon folyik halászati tevékenység. A halászati célú vízhasználat magyarországi megoszlását, illetve a halastavak hasznosításának 1989. és 1991. évi helyzetét az I. táblázat mutatja. Az Alföld a hazai halászat szempontjából meghatározó régió. A Tisza és a Körösök adják a folyami halászat hozamának mintegy 60%-át. Az alföldi holtágak az egész ország számára különleges jelentőséggel bíró vízterületek. A Kiskörei-tározó Magyarország legnagyobb, különleges adottságú víztározója. Az Alföldön található a hazai tógazdaságok jelentős része is. A hazai halastó terület mintegy 70%-a helyezkedik cl az alföldi régióban. A hazai halászatfejlesztés szempontjából speciális lehetőségeket biztosítanak az alföldi termálvizek. 1.1. A halastavak Az alföldi körtöltéses halastavak a hazai haltermelés alapvető bázisai, és várhatóan azok maradnak a jövőben is. A tógazdasági haltetmclés azonban jelentős változáson megy keresztül, ami részben tulajdonosi változást jelent, részben a körülményekhez való tudatos és kényszerű alkalmazkodást. A tulajdonviszonyok változásából, a költségek (elsősorban a vízdíj) emeléséből, az aszályos időszak okozta nehézségekЛ kézirat érkezett: 1993. XI. 9. Dr. Váradi László oki. mezőgazdasági gépészmérnök, mezőgazdasági vízgépész szakmérnök, Haltenyésztési Kutató Intézet, Szarvas A tanulmány a Szolnokon 1993. Ш. 17-én megtartott, „A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás kapcsolata az Alföldön" c. konferencián elhangzott előadás alapján készült.