Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Pálfai Imre: "A mezőgazdasági és a vízgazdálkodás kapcsolata az Aföldön" című konferencia

Az, Alföld vízháztartása 397 2. A gyökérzóna vízháztartásának szimulációs modellje, mint a hidrológiai és gazdasági kockázat vizsgálat alapja Az Alföld vízháztartásának művi jellege, valamint a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás ehhez kapcsolódó gondjai elsődlegesen a növénytakaróban bekövetkezett úgyszólván teljes mértékű átalakulás következményei (amihez a XVIII. és XIX. századi nagyszabású vízrendezések egyrészt szükségszerű következményként csatlakoztak, másrészt a rendszeres talajátöblítés elmaradásával és az aszály-hajlam növelésével tovább is erősítettek). Ebből következik, hogy a fenntartható jövőbe tekintő tartós megoldást is elsődlegesen a terület használati és növénytermesztési politika síkján lehet és kell keresni. Az éves és évelő növények, a szántó és a rét-legelő területek, valamint a különböző erdőállományok és a szabad vízfelületek párolgása további talajfejlődésbeli hatása között igen nagy különbségek vannak (Szesztay 1991). A különböző növényféleségek és a terület használatok megfelelő arányú és területi elrendezésű együttesét tehát a térszíni vízháztartás kívánatos irányzatú vízháztartás szabályozása és a művi jelleg (az energia igénye) csökkentése tekintetében meghatározó jelentőségű eszközzé lehet tenni. Az ehhez szükséges távlati tervek és szabályozó rendszerek kidolgozása során felmerülő számtalan kérdésre tárgyszerű alapon a gyökérzóna vízháztartását ökohidrológiai tájegységenként és megfelelő részletességgel (mintegy 10 naponkénti időegységgel és legalább 40-50 évre kiterjedően) leíró szimulációs modell vizsgálatokkal lehet választ adni. Ehhez viszont a hazai adatokra és tapasztalatokra támaszkodó egységes módszertan szerint számszerűsíteni kell a főbb termőhelyi adottságok (éghajlat, talaj, növényféleség, talajvízszint, termelési színvonal) vízháztartási hatásait. Ilyen vizsgálatok elvi és gyakorlati alapjait, valamint bőséges térképanyaggal dokumentált főbb részleteit és példáit dolgozta ki az 1984. évi Országos Vízgazdálkodási Keretterv mezőgazdasági, talajtani és agroklimatológiai szakemberek és szakintézmények széleskörű bevonásával (OVH 1984). Az 1991. évi Alföld-program megvalósításának egyik fontos pillére lehetne ennek a vizsgálatnak a mai adottságok és kérdésfeltevések szerinti felújítása és folytatása. A kerettervnek és azon belül a növénytermesztési alapozó tanulmánynak az Alföld-program tágkörű koncepciója és célkitűzése szempontjából három kiemelkedően fontos és szerencsés sajátossága van: - A nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan átfogó és döntés-orientált modell fizikai-ökológiai magja és célfüggvénye (a gyökérzóna vízháztartási mérlege, illetve a terméshozamok hosszú távlatú alakulása) lehetővé, sőt szükségessé teszi a növénytermesztési folyamatban és politika formálásban érintett sokféle tényező együttes és arányos figyelembe vételét. - A részletes (10 naponkénti) szimulációs vizsgálat módot ad a sokféle tényező időbeli és területi együttjárásában, sorrendiségében és kölcsönhatásában rejlő fizikai, ökológiai és gazdasági törvényszerűségeknek a mai ismeretek és adatok engedte figyelembe vételére, valamint az eljárásnak az ismeretek és adatok bővüléséhez igazítható jövőbeli továbbfejlesztésére. - Az ötven évre (az 1928-77 időszakra) elvégzett szimulációs vizsgálat eredmé-