Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Koltay J.-Fejér L.: Gróf Széchenyi Istvánra emlékezve. A vízgazdálkodási társulatok múltja és jelene (II. rés)

A vízgazdálkodási társulatok miíltja és jelene 385 tevékenység előnyeiről) külön figyelemmel a különböző - érintett - területi szervezetekkel (intézményekkel), társadalmi csoportokkal való szoros együttműködési rendszer (kapcsolatok) kiépítésére. Fontos stratégiai alapkérdés, hogy a vízgazdálkodási társulatok vízrendezési tevékenysége ne korlátozódjon a vízkárelhárítást szolgáló feladatok ellátására, hanem terjedjen ki a talaj vízháztartásának kétirányú (víztöbblet, vízhiány) kedvező befolyásolására. (így például a víz visszatartásra (tározásra), öntözővíz szolgáltatására, a komplex vízgazdálkodási feladatok ellátására is.) Elő kell segíteni a vízgazdálkodási társulatok szélesebbkörű bekapcsolását egyes vízszolgáltatási (öntözési) feladatok ellátásába, végrehajtásába. Az új vízügyi (társulati) törvény megjelenéséig - a vízitársulatok működését biztosító (segítő) - a szükséges átmeneti intézkedéseket (ágazati szabályozásokat) elő kell készíteni és szorgalmazni kell a megjelentetésüket. (Ebben az Országos Szövetségnek a jövőben is indokolt széleskörűen közreműködni.) Feltétlenül szorosabbá és hatékonyabbá kell tenni a vízgazdálkodási társulatok, a vízügyi igazgatóságok és a helyi önkormányzatok együttműködését. Meg kell vizsgálni a vízitársulatok esetén is az érdekeltségi hozzájárulás fizetés és az adókedvezmény nyújtás kapcsolati rendszerének kérdéseit (társulati előnyeit). Indokolt megvizsgálni a társulati munkaszervezet „közhasznú" szervezetként való működtetésének lehetőségét, figyelemmel az ár- és belvízvédekezésre, egyéb közhasznú vízgazdálkodási munkák végzésére. Célszerű megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az állam milyen feltételek (jogszabályok) alapján lehel társulati tag. Kedvező adottság fennállása esetén, e lehetőséggel feltétlenül élni kell. A vízgazdálkodásról szóló törvény tervezet kormányszintű elfogadását követően feltétlenül szükséges, hogy a vízgazdálkodási társulatok és a területi érdekképviseleti szerveik tájékoztatást adjanak az országgyűlési képviselők és a helyi önkonnányzatok részére Magyarország vízügyi politikájáról és az új vízügyi (társulati) törvényről. 4. Befejezés A társulati mozgalom múltjának és jelenének vizsgálatát az tette számunkra különösen időszerűvé, hogy kutassuk: a társadalmi-gazdasági rendszerváltozás folyamatának eredményes végrehajtása érdekében milyen tanulságokat lehet leszűrni a vízgazdálkodási társulatoknak több rendszerváltozást is megért közel két évszázados történetéből. A közérdek és a helyi érdekek összefonódása, az állami és a társulati anyagi szerepvállalás kemény küzdelmek során kialakult jelenlegi aránya minden bizonnyal tovább alakítható a mindenkor változó körülmények és a társadalmi igazságosság figyelembevételével. A társulatok államosítása után az „új típusú" társulati intézményrendszer 35 éves működése alatta magyar mezőgazdaság számos vízgazdálkodási feladatát, majd a lakossági vízellátás- csatornázás- szennyvíztisztítás sok-sok problémáját társulati úton