Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Koltay J.-Fejér L.: Gróf Széchenyi Istvánra emlékezve. A vízgazdálkodási társulatok múltja és jelene (II. rés)

A vízgazdálkodási társulatok miíltja és jelene 371 Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal (OVH) 1948-ban történt megalakulását követően kidolgozta az ivóvízellátás és csatornázás fejlesztésére az első országos ta­nulmányt (6. ábra) és kezdetben a Vízellátási és csatornázási osztálya útján (első ve­zetője: Harsányi Szabolcs oki. mérnök) közvetlenül irányította a települések víziköz­művesítésének fejlesztését (Illés 1954). Elsősorban a víziközmű társulatok szervezésének és hatékony működésének eredménye, hogy 1957-től településeinkben, elsősorban a vízművek építése folyama­tosan felgyorsult (Dégen 1961). Különösen az elmúlt két évtized során lehettünk tanúi olyan dinamikus fejlődésnek, amelynek következtében a 70-es és a 80-as évek méltán nevezhetők a hazai vízellátás történelmi korszakának is. Nem kétséges, hogy a víziközmű társulatok jelentős mértékben járultak hozzá ah­hoz, hogy 1993. év végére az ország lakosságának kb. 96%-a részesült vezetékes víz­ellátásban és a közcsatornahálózatba bekötött lakosság aránya 46%-ra növekedett. (A csatomázott területen élő lakosság aránya 56%.) A víziközmű társulatok eddigi tevékenységének legfőbb eredményei (IV. táblá­zat) a következőkben összegezhetők: - 1958-92-es időszakban társulati úton 2147 településen épült új vízmű és 159 településen csatornamű. A társulati beruházásban megvalósult kereken 27 000 km vízvezetékhálózat útján mintegy 3,7 millió fő jutott vezetékes vízellátás­hoz. Szerény, de mégis számottevő eredménynek kell tekinteni, hogy 1958-92 között társulati beruházásban közel 2000 km szennyvízcsatorna is épült: első­sorban a várossá fejlődött településeken, a kisebb városokban, az országosan kiemelt jelentőségű üdülőterületeken (a Balaton vízparti településein, a Velen­cei-tó környékén, a Dunakanyarban) és több nagyközségben. - Nagyrészt a vízműtársulatok tevékenységének eredménye az is, hogy a község­ben élő vezetékes vízzel ellátott lakosság aránya az 1960. évi 9%-ról 1992 vé­gére 86%-ra növekedett továbbá, hogy 1995-ben várhatóan befejeződhet vala­mennyi megyében a községek vízművesítési programja. Természetesen - az önkormányzati törvényben foglallak szerint - 1994. év végéig valamilyen módon gondoskodni kell valamennyi községben az ott élők részére az egész­séges ivóvízről. - Számottevő eredménynek kell tekintenünk továbbá, hogy jelenleg városaink­nak mintegy 2/3-ában társulati úton épült meg mind a vízmű, mind a csatornamű. - Kedvezően segítették a kisebb települések (községek) dinamikus fejlődését, hogy a társulati víz- és csatornamű beruházásoknak mintegy 85-90%-a a köz­ségekben valósult meg. - A helyi érdekeltek - mindenekelőtt a lakosság - kedvező hozzáállását bizo­nyítja, hogy a fokozódó nehézségek (pl. a fajlagos beruházási költségek növe­kedése, a lakosság teherbíró képességének folyamatos csökkenése) ellenére is vállalta a növekvő terheket. Országosan is példaértékű, hogy a társulati víz- és csatornamű beruházások összegének 52%-át közvetlenül az érintettek - s ezen belül is elsősorban a lakosság - fizették ki (IV. táblázat).

Next

/
Oldalképek
Tartalom