Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Koltay J.-Fejér L.: Gróf Széchenyi Istvánra emlékezve. A vízgazdálkodási társulatok múltja és jelene (II. rés)

A vízgazdálkodási társulatok miíltja és jelene 367 feladatok ellátásban is (I. táblázat). így például a települési vízellátás, csatornázás (5. ábra) szennyvíztisztítás, csapadékvíz elvezetés egyes feladatainak megvalósításában, segítve ezzel korábban a tanácsok, később a helyi önkormányzatok környezetvédelmi (környezetgazdálkodási) feladatainak végrehajtását is (VTOV 1988). 1990-ben a vízitársulatok kezelésébe 12,8 milliárd forint értékű állami tulajdonú állóeszköz tartozott. Ebből a vízrendezési, vízkár-elhárítási állóeszközérték 9,7 milliárd forintot tett ki. Az 1986-90. közötti időszakban a társulatok a közcélú fenntartási munkákra összesen közel 2,5 milliárd forintot költöttek, amely évente átlagosan 500 millió forintos ráfordítást jelent. A fenntartási munkák pénzügyi forrása az érdekeltségi hozzájánilás. Ennek területegységre vetített összege a 90-es években országosan kis mértékben emelkedett ugyan, de ez a nagyobb arányú fenntartási munkákra - különösen a jelentősebb beniházást igénylő térségi meliorációval érintett területeken - nem nyújtott fedezetet. Az áüagos alapérdekeltségi hozzájánilás 1990. év végén kereken 7000 forint/km

2. Sajnálatos, hogy a fenntartásra fordíüiató összegek 1990. évben az előző évekhez viszonyítva jelentős mértékben - 360 millió forintra - csökkentek, mely nagyságrend országosan a fenntartási szükségletnek mintegy felére nyújtott csak fedezetet. A fenntartási munkák támogatásának hiánya oda vezetett, hogy a kiépült rendszerek működőké|)essége egyes területeken kritikussá vált. Az Országos Választmány már korábban is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az állam - a jövőben - elsődlegesen a meglevő müvek fenntartásához járuljon hozzá anyagilag és ezt a hozzájárulást normatív alapon állapítsák meg. A KHVM részéről a konkrét (kezdeti) intézkedésre sajnos csak 1992. évben került sor. A vízitársulatok fejlődését, kivitelezői kapacitásuk jelentős kiterjedését jól szemlélteti az általuk - az 1958. évi kezdetektől - végzett termelési feladatok folyamatos növekedése (I. táblázat). A vízitársulatok termelése - még ha mérsékelt arányban is -, de folyamatosan emelkedett, egyetlen évben sem volt visszalépés. Az 1986. évi 3,3 milliárd forinttal szemben 1990. évben a társulati tevékenység összértéke meghaladta a 4,4 milliárd forintot. A társulati munkákon belül az 1986-90. időszakban is meghatározó volt az építőipari tevékenység. A vízitársulatok termelő-szolgáltató kapacitásukat elsősorban az alapfeladatukat képező helyi közcélú létesítmények fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési feladataik ellátására fordították, с mellett érdekeltjeik részére egyéb - jelentős vízgazdálkodási munkákat is végeztek. A vízitársulatok az összes beruházásból a helyi közcélú vízrendezésekre az 1986— 90. évek között összesen 3,2 milliárd forintot fordítottak. A közcélú beruházások nagyobb hányadát a kiemelt térségi meliorációhoz kapcsolódó helyi beruházások képezték. A beruházásokhoz a társulatok 1,67 milliárd forint MÉM-támogatást és 0,74 milliárd forint Vízügyi Alap-támogatást használtak fel. A vízitársulatok tevékenységét az 1986-90. közötti időszakban, összefoglalóan értékelve elmondható, hogy az ország gazdasági nehézségeivel párhuzamosan növekedő gondok (pl. az állami Vízügyi Alap-támogatás szűkös keretei) ellenére a vízitársulatok tevékenysége - mérsékelten bár - de folyamatosan növekedett. A vízitársula-