Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

1. füzet - Bartha Péterné-Bartha Péter: Az 1991. évi dunai árvíz hidrometeorológiai viszonyai

Az 1991. évi dunai ár\'íz hidrometeorológiai viszonyai 37 35. oldal: 4. ábra. A napi csapadékeloszlás 1991. július 24-27 között Fig. 4. Daily rainfall distribution in the period 24-27 July, 1991 Bild 4. Verteilung der Tagesniederschläge vom 24. bis 27. Juli 1991 Рис 4. Распределение суточных осадков в период 24-27 июля 1991 г. 36. oldal: 5. ábra. A napi csapadékeloszlás 1991. július 31-augusztus 3. között Fig. 5. Daily rainfall distribution between the 31st of July and the 3rd of August Bild 5. Verteilung der Tagesniederschläge vom 31. Juli bis 3. August 1991 Рис 5. Распределение суточных осадков в период 31 июля-3 августа 1991 г. teljes lefolyási hányad 0,6, a felszíni lefolyásra vonatkoztatott lefolyási hányad pedig 0,28 körüli érték. A második csapadékhullám már nedves, átázott vízgyűjtőterületet ért. A csapadék tömege több mint 1 km 3-rel nagyobb, azaz közel 7 km- volt, mint az első periódusban lehullott csapadéké, de a lefolyási veszteségek minimálisak voltak, s a kialakult árhullám tömege meghaladta a 6 km 3-t. A teljes lefolyási hányad 0,9-re nőtt, míg a felszíni lefolyásra vonatkoztatott hányad 0,5 körül alakult, ami jelzi a le­folyási viszonyok jelentős megváltozását. A két egymás utáni árhullám a Pozsony feletti szakaszon még teljesen elkülö­nült, s a második csúcsvízhozama (több mint 9000 m3 s-l) közel kétszerese volt az elsőnek. Ez a rendkívül magas tetőző vízhozam, még Pozsonynál is megfigyelhető volt (3. ábra) sőt a magyar Duna-szakasz Dunaremete feletti szakaszán is. A bal parti szlovák mellékfolyókon (Vág, Garam, Ipoly) a lehullott csapadék (I. táblázat) nem indított el rendkívüli nagyságú árhullámokat, így a Komárom alatti szakaszon az ár­hullám rohamosan ellapult. Elősegítette az ellapulást az is, hogy az árhullám áradó és apadó ága egyaránt igen meredek (3. ábra) és így az árhullám tömege viszonylag kicsi volt: Budapestnél az árhullám 8000 m 3 s _ 1 körül tetőzik, ami alig marad el az 1965. évi árhullám tetőző vízhozamától. A Budapest alatti hozzáfolyás nélküli szaka­szon az ellapulás mértéke még intenzívebb, s Mohácsnál már csak 6700 m 3 s _ 1 körü­lire tehető az árhullám tetőző vízhozama. Mohácsnál a két árhullám már csaknem teljesen összemosódott, s az első árhullám tetőzése csupán az áradó ág megtorpaná­sában jelentkezett (3. ábra). A rendkívüli árhullám levonulását, de különösen a tetőző vízhozamokat a víz­rajzi szolgálat rendszeresen mérte. A tetőző vízállások közeli mérések eredményeit a II. táblázatban tüntettük fel. Az 1991. évi árvíz a tetőző vízhozamok tekintetében az évszázad harmadik leg­nagyobb árvizének tekinthető. A tetőző vízállások tekintetében azonban egészen más a helyzet. Bár az 1991. évi árvíz tetőzése Bécsnél mintegy 0,30 m-rel maradt el az ad­dig észlelt legnagyobb vízállástól (W ma x), Pozsonynál már 1,20 m-rel. Ugyanakkor a magyar szakaszon a tetőzés Dunaremeténél 0,30 m-rel meghaladta az eddig észlelt leg­nagyobb vízállást, ám Komáromnál már 0,37 m-rel elmaradt a H ma x-tól. A Budapest alatti szakaszon tovább nő az. elmaradás az eddig észlelt legnagyobb vízállástól és Mo­hácsnál már a megfigyelt tetőzés több mint 1 méterrel alacsonyabb, mint az 1965. évi mértékadó legmagasabb vízszint (III. táblázat). A tetőzési vízhozamok és vízállások alakulása arra utal, hogy a Duna árvízi med­re bizonyos mértékben és szakaszonként eltérő módon megváltozott. Ismeretes, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom