Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Mosonyi Emil: Kis vízierőművek a jövő energiaellátásában

Kis-vízerőmtivek a jövő energiaellátásában 355 megoldások káros környezeti hatásait (pl. széndioxid kibocsátás stb.) a vízerőmű javára kell figyelembe venni. - Engedtessék meg nekem javasolni, hogy hagyjuk figyelmen kívül a „környezeti hatás" kifejezést, mivel ez félrevezetheti a közönséget mintegy sugallván, hogy egy vízerőműnek, vagy többcélú vízerőrendszemek csak negatív hatásai lehetnek. Helyette a „befolyás" -t részesítem előnyben, amit egyaránt lehet kedvező és káros értelemben használni. - Végül, de nem utolsó sorban, nem szabad elfelejteni, hogy a növény- és állalvilág mellett az ember is a környezet része. Alaposan megfontolva az előbb bemutatott elveket a környezettel való kapcsoltunk megfelelő alakítására vonatkozóan - ana a következtetésre jutunk, hogy a vízenergia hasznosításának - legtöbb esetben - elsőbbsége van az összes többi energiatermelési móddal szemben. Magától értetődik, hogy mindaz amit a vízerő-hasznosítással kapcsolatban általánosságban kifejtettem, természetszerűleg vonatkozik a kis-vízerőművekre is. A kisvízerőművek különös jellegére és igényeire vonatkozóan mégis szükségesnek látok némely kiegészítést: Az első kérdés mindjárt az lehet: mit is értünk „kis-vízerőmű" kifejezés alatt és mi a különbség a „kis" és egyéb erőművek között? A válasz nem egyszerű, a határt nem lehet csak a beépített teljesítménnyel pl. 10 MW-ban megadni. A feltárás, a tervezés, a beruházási tervek kialakítása, az építés és üzemeltetés különlegességei adják meg az erőmű „kis" jellegét semmint leadott teljesítménye. A Kis-vízerőművek Első Nemzetközi Konferenciáján 1984-ben Szingapúrban ezt a kérdést részletesen kifejtettem, csak néhány jellemző eltérést említek: - egyszerűsített vizsgálatok, - indirekt módszerek alkalmazása adatgyűjtésre és a fizikai feltételek meghatározásában, - a tervezést általános gyakorlatot szerzett mérnök végzi és nem szakértők, - a szokásos tervezési lépések csökkentése (vázlatterv, megvalósítási tanulmány, előtanulmány, általános terv, kivitelezési terv, műhelyrajzok, az építés ütemezése) - egyszerűsített jogi lépések (vagy legalábbis így kellene lennie - ámbár a bürokrácia egyszerűsítése többnyire csak ábránd marad. A többlépcsős tervezési eljárást 2-3 lépcsőre lehet és kell csökkenteni) - az építés és szerelés költségeinek csökkentése (előregyártóit elemek és helyi anyagok használata, helyi munkaerő bevonása stb.) - szabványosított és/vagy egység-gépészet használata - nagyon gazdaságos üzemeltetési feltételek; magas fokú automatizáció és ha lehetséges - távvezérlés. A kis-vízerőművek nagy, vagy óriási erőművel való összehasonlításából megállapítható, hogy a kis telepek és hozzá tartozó kis gátak, vagy duzzasztók általában nem igényelnek további kiegészítő intézkedéseket és költséges építményeket a környezeti befolyás ellensúlyozására, mi több - számos esetben egyáltalán nincsenek káros hatással a környezetükre, ill. a tájképre. Sőt! Számos példa bizonyítja, hogy a kis-vízerőmű javította környezetének minőségét azzal, hogy