Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Karászi Kálmán: Magyarország vízügyi politikájáról

346 Karászi Kálmán - a vízkár-elhárítási tevékenység biztonságának erősítését; - olyan regionális és helyi közmegegyezés fokozatos kialakítását, mely biztosítani tudja a különböző vízhasználatok összehangolását, a használat díjainak és járulékainak meghatározását, az érdekeltek teherviselésének növelését; - a társadalom tájékoztatását, figyelmének felkeltését. E jövőkép figyelembevételével nyomatékosítíiató az az általános cél, mely szerint a vízügyi tevékenységet a társadalom igényeinek kell vezérelnie. Ez azt az általános elvet is magában foglalja, hogy a vízgazdálkodás különféle területén működő szervezetek tevékenysége nem lehet öncélú és öntörvényű, hanem mindig valaminek a szolgáltatására, elősegítésére, megvédésére kell irányulnia. Kifejezően jelzi ezt az évszázadokkal ezelőtt kialakult elnevezés is: Vízügyi Szolgálat. Az általános célok mellett a vízügyi politikának abban is állást kell foglalnia, hogy mi legyen a vízgazdálkodás egyes szakterületein végzendő feladatok irányultsága, lehetséges vagy kívánatos mértéke. Ez az állásfoglalás természetesen nem a részletek, hanem a fejlesztési elvek, illetve a keretek (a mozgástér) meghatározását jelenti. Mai megítélés szerint - hosszabb-rövidebb távon - a következőkben ismertetett célok elérése látszik legfontosabbnak, illetve lehetségesnek. 2. 1. Vízkészlet-gazdálkodás Fokozottan kell gondoskodni felszíni és felszín alatti vizeink (vízkészleteink) mennyiségi és minőségi védelméről, beleértve a potenciális vízbázisok védelmét is. 2. 2. Vízhasznosítás A vezetékes ivóvízellátás programját rövid távon be kell fejezni, azzal a céllal, hogy a lakosság 98-99%-a ilyen ellátásban részesüljön. E program része a vízbázisok, különösen a parti szűrésű és karsztvízkészletek védelme is. A közműollót szűkítő fejlesztésekkel a lakosság 85-87%-át szennyvíz-elhelyező szolgáltatásban kell részesíteni, és ezen belül 65-67% legyen a csatomázással és szennyvíztisztítással ellátott népesség aránya. A mezőgazdasági vízszolgáltatásban állami feladat a vízátvezető és kettős működésű rendszerek (öntözés és belvízvédelem) - úgynevezett lehetőségi művek - olyan fejlesztése és üzemeltetése, hogy azok - a várhatóan növekvő - öntözési igényeket kielégídiessék. Ide tartozik a meglévő rendszerek kapacitásának kihasználása és a vízveszteségek csökkentése is. 2. 3. Vízkár-elhárítás Az árvízvédelemben a lakosság élet- és vagyonbiztonságának eddig elért mértékét meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni. A fejlesztés sorrendjét a védett települések lélekszáma és az ott található nemzeti vagyon értéke határozza meg.