Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Csermák Béla: Vízügyek az 1945 előtti időkben

Vízügyek az 1945 előtti időkben 333 gyakorolhatók. Hatósági engedélyhez kötött az ártózi kutak létesítése, illetve használata is. A vizek partja és a meder a patti birtokos tulajdona. Átellenes part birtoklása esetén a meder középvonala a birtokhatár. A jogokkal együtt jártak a kötelezettségek. A (hajózható) folyók közvetlen állami kezelés alatt álltak, azok jókarbantartása a folyammérnöki hivatalok feladata volt. Ugyancsak állami feladat volt a kisvízfolyások mederszabályozása is. A tisztogatásról és bizonyos mérvű mederrendezésekről viszont már az érdekelteknek kellett gondoskodniok; csakúgy, mint a vizek kártételei elleni védekezésről és a vízhasznosításról. E vonatkozásban döntő szerepük volt a vízitársulatoknak, meg a különféle állami segítségnyújtásnak. 1. A vízügyi államigazgatás A Vízügyi Szolgálat tevékenységét mindig a törvényes előírások szigorú betartása jellemezte. Kívánatos ezért a műszaki tevékenységet keretekbe foglaló, sokrétű vízügyi államigazgatási munkákról részletesebben megemlékezni. A szerteágazó vízügyi államigazgatás lényege a hatósági engedélyezési eljárásból tűnik ki, vagy abból kikövetkezteüiető. A következőkben ezért tulajdonképpen csupán ennek a főbb szabályait vázoljuk (Rittinger 1944/1, 1944/2). A vízjogi engedélyezés feladatát I. fokon nem a területi vízügyi műszaki hivatalok, hanem a közigazgatási hatóságok (vármegyében az alispán, törvényhatósági jogú városban a polgármester), míg II. fokon a Földművelésügyi Minisztérium (FM) VIII. A. Vízjogi Főosztálya látta el. A hatósági engedélyhez kötött vízhasználat, vagy vízimunkálat engedélyezéséért, továbbá víziszolgalom megállapításáért folyamodóknak, tervekkel felszerelt kérvényt kellett benyújtania a törvényhatóság első tisztviselőjének címezve, az illetékes kultúr, illetve folyammérnöki hivatalnál. A kérvényben elő kellett adni a munkák terjedelmét, célját, a szükségelt vízmennyiséget, a várható előnyt, illetve az elmaradás esetén előálló hátrányt, az érdekelteket. Cs;ik mérnök által aláírt terv volt elfogadható; a fél kérésére és költségére a tervet a kultúr-, illetve folyammérnöki hivatal is elkészítette. A hatósági szakértői teendőket a területileg illetékes kultúr-, illetve folyammérnöki hivatal látta cl. A kultúrmérnöki hivatal kötelessége volt az összes vízhasználati, öntözési, lecsapolási, alagcsövezési, mocsárkiszárítási, sankolási, árvédelemmel kapcsolatban nem álló belvízlevezetési, a víz mozgató erejének kihasználására és egyéb ipari használatra vonatkozó ügyekben - valamilyen folyón és vizén - a szakértői teendők elvégzése, valamint a vízikönyvek vezetésérc vonatkozó javaslatok adása. A folyammérnöki hivatalok látták cl a hatósági szakértői teendőket az állatni kezelés alatt álló folyók szabályozási, ármentesítési és medertisztítási ügyeiben, az ottani vontatóitok és víziépítmények létesítésére és fenntartására, a hajózási akadályok cltá-