Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

3. füzet - Pálfai Imre: Az 1992. évi aszály Magyarországon

Az 1992. évi aszály Magyarországon 233 9. ábra. Az 1931-92 közötti legnagyobb aszályok területi elhelyezkedése Fig. 9. Areal location of the greatest drought of the period 1931-1992 Bild 9. Gebietliche Verteilung der zwischen 1931 und 1992 verzeichneten größten Dürren Fig. 9. Répartition spatiale en Hongrie des zones en sécheresse au cours de la période de 1931 ä 1992 Külön vizsgáltuk, hogy 1931-92 között az ország egyes területein melyik évben volt a legnagyobb aszály. A 9. ábrán ezeket a területeket tüntettük fel. A pontozással külön is kiemelt 1992. esztendő főleg az Alföld északi felén és a fölötte fekvő hegyvidéki területen, valamint a Dunántúl jelentős részén és a Duna-Tisza köze országhatár menti szegélyén hozott új rekordokat. A mezőgazdaságot ért aszálykárok a Földművelésügyi Minisztérium becslése szerint (Öcsödi 1993) - az előző évek termésátlagait figyelembe véve - összességében mintegy 30 milliárd forintra tehetők, ami a növénytemielési érték 20%-a. A legnagyobb terméskiesés az őszi betakarítási! szántóföldi növényeknél követekezett be. Elsősorban a kukorica és a cukorrépa károsodott, de a vízhiány az egyéb ám- és takarmánynövényeknél, a zöldségféléknél, valamint a gyümölcs- és szőlőültetvényekben is kedvezőtlenül éreztette hatását. A növénytermesztési kísérletek szerint (Szalóki 1993) kukorica esetében az optimális vízellátottságú (öntözött) állomány hozamához viszonyított terméskiesés 0,83-0,98 kg nr

2 volt. Az öntözéssel igyekeztek az aszálykárt megelőzni, de a lehetőségeket csak részben használták ki. Összesen kb. 2200 km

2-nyi területet öntöztek meg, ami a berendezett teriilet 60%-a (Öcsödi 1993). A rendelkezésre álló öntözővíz-szállító kapacitásnak is csupán 64%-át vették igénybe. Az aszály súlyosságához viszonyított alacsony kihasználási fok elsősorban a mezőgazdaság átalakulásával és az utóbbi években megemelkedett vízszolgáltatási díjjal magyarázható (Szilárd 1993).