Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

3. füzet - Pálfai Imre: Az 1992. évi aszály Magyarországon

230 Pálfai Imre 6. ábra. Aszályossági inclex területi eloszlása, 1992 Fig. 6. Areal distribution of the drought coefficient Bild 6. Gebietliche Verteilung des Diirreindexes PAI Fig. 6. Répartition spatiale de l'indice de sécheresse 2. Az aszály műszaki-gazdasági értékelése Az aszályossági index 1992. évi országos átlaga 9,92 °CH(X) mm. Ez a sokévi átlagnak több mint kétszerese, s századunkban a második legnagyobb érték. Első helyen az 1952. évi aszály áll, amelynél az index területi átíaga 10,7 °C/100 mm. A II. táblázatban - az aszályossági index országos átlagának nagy ság szerinti sorrendjében - bemutatjuk az azonos részletességgel vizsgált 1931-92 közötti időszak nyolc legnagyobb aszályának fő jellemzőit. Az 1931 előtti időszakból az 1904. évi aszályt kell megemlítenünk, amely - hozzávetőleges számításaink szerint - az 1990. évinél erősebb, az 1992. évinél viszont mérsékeltebb volt. A múlt századi aszályok közül az 1863. évi a legemlékezetesebb. Ez - a kevés meteorológiai adatból és a katasztrofális következményekből ítélve - az 1952. évi aszálynál is erősebb volt (Pálfai 1990). Az 1931-92 közötti évek aszályossági indexeinek országos átlagait grafikus formában a 7. ábrán mutatjuk be. Ezen kiemelkednek a II. táblázatban felsorolt esztendők, de különösen a négy legaszályosabb év: 1935, 1952, 1990 és 1992. A 7. ábrán megfigyeIlletjük az 1983 óta tartó, immár tíz éves száraz periódust, melyhez hasonló legutoljára 1943-52 között fordult elő. Az aszályossági index országos átlagainak 62 éves adatsorával eloszlás-vizsgálatot végeztünk. A legjobban illeszkedő Gumbel-függvény szerint az index 1992. évi 9,92 °C/100 mm-es éltékének előfordulási valószínűsége 2%, azaz az ilyen erősségit