Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

3. füzet - Pálfai Imre: Az 1992. évi aszály Magyarországon

Vízügyi Közlemények, LXXV. évfolyam 1993. évi 3. füzet AZ 1992. ÉVI ASZÁLY MAGYARORSZÁGON DR. PÁLFAI IMRE Hazánkban 1983 óta tart a száraz időjárási periódus. Az aszályos évek sorában különleges helyet foglal cl az 1992. évi, mely az évszázad legsúlyosabb aszályai közé taitozik. Az aszályok jellemzésére és egymással való összehasonlítására ezúttal is az általunk bevezetett aszályossági indexet (PAJ) használjuk (Pálfai 1984). Ez egy viszonyszám, melyet az április-augusztusi időszak középhőmérsékletének és az október-augusztusi időszak súlyozott csapadékösszegének hányadosából képezünk, számításba véve a hőségnapok számát, a csapadékszegény időszak hosszát és a talajvíz mélységét is. A havi csapadékok súlyozó tényezői közül a legkisebb az októberi (0,1), legnagyobb a júliusi (1,6). Az aszályossági indexhez tehát a növények időben változó vízigényéhez igazított meteorológiai és hidrológiai adatokat használunk föl, ezért az index nem csupán egyszerű szárazsági mérőszám, hanem a szárazság mezőgazdasági kihatásait, az aszály mértékét kifejező összetett mutató. Alkalmazása elsősorban regionális léptékű vizsgálatokhoz ajánlható. Az index részletes számítási módját az 1990. évi aszály értékelésekor ismertettük (Pálfai 1991), ezért azt most nem ismétel jük meg. A szárazság, illetve az aszály jellemzésének és értékelésének természetesen sokféle más módja is van. Részletezőbb meteorológiai, talajtani, hidrológiai, növénytermesztési, közgazdasági és egyéb megközelítések lehetségesek (Pálfai-Vermes 1993). Felhívjuk továbbá a figyelmet az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatójára (Schreffel-TarnóyDomahidy 1992), mely az 1992. évi válságos vízkészlet-gazdálkodási helyzet kialakulásának és a vízgazdálkodási intézkedéseknek a főbb jellemzőit foglal ja össze, s közli a kisvízi vízhozammérések eredményeit. 1. Az aszályossági index meghatározása Az 1992. évi aszályossági index egyes elemeinek számításai Boga Tamás László és Lábdy Jenő közreműködésével készültek (I. láblázat). Az adathiányos állomásokat zárójelbe tettük. Ezeknél vagy egy közeli másik állomást választottunk, vagy becsléssel (interpolációval) állítottuk elő a szükséges adatokat. 1.1. A léghőmérséklet alakulása A léghőmérsékleti viszonyokról az április-augusztusi öthavi középhőmérséklet (1. ábra) és a nyári (június-augusztusi) hőségnapok számának (2. ábra) területi eloszlása nyújt képet. Látható, hogy az Alföld mennyivel melegebb volt, mint az ország más vidékei. Л kézirat érkezett: 1993. V. 18. Dr. Pálfai hwe oki. mérnök, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATV VÍZIG, Szeged) osztályvezetője