Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízügyi Közlemények, LXXV. évfolyam 1993. évi 2. füzet A TALAJERÓZIÓ BECSLÉSE MÁRKUS BÉLA és WOJTASZEK MALGORZATA A természeti erőforrások állandó csökkenése, degradálódása beláthatatlan következményekkel járhat a Föld és az emberiség életében. A talaj degradációjának egyik típusa az erózió, amely Magyarország mezőgazdasági területének 35%-át, összesen 23 000 km 2 hegy- és dombvidéki lejtős területet károsít. A 23 000 km 2 26%-a erősen, 38%-a közepesen míg 36%-a gyengén erodált. A talaj legértékesebb részei - a tápanyag és a humusz - lemosódnak, és a völgyfenéki területre jutva szedimentációs károkat okoznak. A termőréteg vékonyodik, romlik a szerkezete, és végsősoron csökken termékenysége. Munkánk során megkíséreltük az Egyesület Államokban kidolgozott általános talajveszteségi egyenlet (universal soil loss equation, USLE) alkalmazásával és a személyi számítógépekre kifejlesztett térinformatikai rendszer (ARC/INFO) felhasználásával számítógépes talajveszteség térképet szerkeszteni, majd ezt javítani, kiegészíteni légfényképek vizuális interpretációjával nyert információkkal. A talaj degradációjának folyamatos megfigyelése és előrejelzésére jól alkalmazható a távérzékelés, mint olyan információgyűjtési eljárás, amelynek során az elektromágneses hullámok közvetítésével térben és időben egységes adatrendszerhez juthatunk. Az érzékelő műszerek a tárgyról visszavert, vagy azok által kibocsátott sugárzást rögzítik, ami képszerű felvételen megjeleníthető. Az erózió során felszínre kerülő talajrétegek legtöbbször eltérnek színben, tónusban és szerkezetben a nem erodált talajoktól, így ezek a felvételen elkülöníthető. A Földmérési Intézet (FOMI, ma: Földmérési és Távérzékelési Intézet) és a (MHTÁTI) filmtárából származó fényképek segítségével az erózió térhódítását több évtizeden keresztül tudtuk figyelemmel kísérni. Az erózió vizsgálatok során a Pázmánci térségében kiválasztott mintaterületen légifényképek és űrfelvételek interpretációját referencia-adatok (topográfiai, geológiai, geomorfológiai, meteorológiai, termesztési adatok) gyűjtése előzte meg. A 2 km 2-es területen 21 mélységi és 60 felületi talajmintát vettünk. Ezeknek laboratóriumi elemzését a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Talajtani Tanszékén végeztük. A terület eróziós folyamatait 2 éven keresztül - a terep bejárásával is figyelemmel kísértük, és az ezen idő alatt szerzett tapasztalatokat és referencia-adatokat figyelembe vettük a térképszerkesztésben. 1. Az eróziós modell Az Environmental Systems Research Institute (ESRI, USA) által több mint két évtizede folyamatosan fejlesztett ARC/INFO rendszer volt az első, mely a geometriai é A kézirat érkezett: 1993. II. 8. s Márkus Béla oki. a Budapesti Műszaki Egyetem Altalános Geodéziai Tanszékének egyetemi docense. , Wojlaszek Malgorzala oki. mezőgazdász, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (Budapest) Talajtani és Agrokémiai Tanszékének aspiránsa.
