Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)
2. füzet - Szalai György: Az USA mezőgazdasági vízgazdálkodása
Az USA mezőgazdasági vízgazdálkodása 179 A 80-as évek végén a 90-es évek elején az általános talajveszteség becslési egyenlet mélyrehatóbb felülvizsgálatát és tökéletesítését végezték el. A munka eredménye a RUSLE (Revised Universal Soil Loss Equation). Időközben ugyanis beigazolódott, hogy az egyenlet (USLE) különböző tényezői között jelentős kölcsönhatások vannak és ezt nehéz beépíteni egy olyan előrejelzési technikába, amely táblázatokat és térképeket használ. A javított módszer (RUSLE) személyi számítógép és korszerfí adatbank használatán alapul és ily módon ki tudja küszöbölni ezeket a nehézségeket. A RUSLE megtartja a USLE hat tényezős alapszerkezetét, használata is hasonló módon történik, azzal a kivétellel, hogy a vizsgálati periódus hossza két hét. Emellett a RUSLE a hatótényezők értékét a talaj-, felület-, és növénytulajdonságokra, valamint a klímára és művelésre alapozva becsli. A RUSLE számítógép-programmal működik, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó bevigye az általa tennesztett különböző növényeket, művelési módokat, talajjellemzőket és talajvédelmi megoldásokat. A RUSLE a körülményekhez való nagyobb alkalmazkodóképessége és szélesköríí adatbázis nyújtotta megbízhatósága révén jobban figyelembe tudja venni a kölcsönhatásokat az eróziós folyamatokra ható tényezők között ( Renard el al. 1991). A legutóbbi években a talajveszteség-becslés új előrejelzési módszerét dolgozták ki az USA-ban az USLE ill. a RUSLE felváltására. Ezek az empirikus egyenletek ugyanis nem adnak jó eredményt bakhátas művelési rendszerekben, a rétegvonal menti művelésnél és olyan esetekben, ahol eróziós ráhordás (hordaléklerakás) fordul elő. Emellett a hidrológiai folyamatok hatását sem tudják figyelembe venni. Empirikus jellegükből adódóan nehezen alkalmazhatók új, vagy más feltételek között. Az új WEPP (Water Erosion Prediction Project) módszer kidolgozásának alapindoka éppen az volt, hogy olyan technikára van szükség, amely kiküszöböli az USLE korlátait. A WEPP három változatra képes a talajpusztulást előrejelezni: - lejtőszelvény változat (felületi ill. barázdás erózió), amely hasonlóan működik, mint a USLE azzal a különbséggel, hogy a WEPP modell figyelembe tudja venni az eróziós ráhordással terhelt területeket is, - kis\'ízgylíjtő változat, amely figyelembe veszi a vízrajzi hálózat elemeit is, - árkos, vízmosásos (mélység) erózió változat, amely a hordalékmozgást követi minden vízfolyásban azok minden pontján a vizsgált területen belül (Foster-Lane 1987). Az első két modell-változat 1992-re elkészült, jelenleg ellenőrzés alatt vannak. A harmadik változat közzétételét 1993 végére tervezik. A modell mindhárom változata napi szimulációt végez. Na|X)nként szimulálják a vizsgált terület körülményeit és válaszaikat a napi klímaviszonyokra. A lejtőszelvény változat a felületi szimulálásának alapváltozata és összetevőjét képezi további változatnak (Lane-Nearing 1989, Flanagan 1990). A lejtőszelvény változatnak hidrológiai, növénytermesztési, a növénymaradványok lebomlására utaló, eróziós és talaj összetevői. A WEPP naponta értékeli a talajállapotot (nedvességtartalom, a talajban lévő növényi maradványok, télfogattömeg a felszíni rétegben, egyéb felületjellemzők), a növénytakaró növekedési állapotát (biomassza felhalmozódás, vízfelhasználás, ernyőhatás, magasság) és a növénymaradványok állapotát. Ha csapadék jelentkezik, a WEPP érzékeli ha lefolyás indul, mégpedig
