Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)
2. füzet - Domokos M.-Hock B.-Kardos M.-Koch Gy.: Vízfolyások osztályozása vízkészlet-járulék megállapítása érdekében
120 Domokos M., Hock В., Kardos M., Koch С,у . 3. A megoldás módszere A feladat megoldására - a rendelkezésünkre álló információk ismeretében, többszöri kísérletezés, és próbaszámítások elvégzése után - egy egyszerű és ezért áttekinthető ill. rekonstruálható, a 2. pontban felsorolt négy feltétel kielégítését minősítő és egyben súlyozó pontszámok összegén alapuló osztályozási eljárást dolgoztunk ki. Az eljárás gondolatmenetét a következőkben az I. táblázat oszlop-sorszámaira való hivatkozással mutatjuk be. (1) oszlop: Az egyes osztályozandó vízfolyás-szakaszok vízrajzi sorrendben követik egymást. A sorrendet a vízfolyás-szakaszok országos nyilvántartásából vettük. (2) oszlop: Vízfolyás-szakaszként (pontosabb elnevezéssel: felszíni vízkészletbázisként) Magyarország minden olyan felszíni vizét önálló, egységnek tekintettük, amelyet a magyar vízügyi államigazgatás a vízkészlet-gazdálkodási állapot-nyilvántartás (vízmérleg-készítés) szempontjából önálló egységként kezel, mivel az említett nyilvántartásból a (3) oszlopban szereplő q vízkészlet-kihasználtsági mutató, valamint a (9) és (11) oszlopban szereplő mutatók számításához szükséges adatok csak ebben a bontásban állnak rendelkezésre. Mivel tanulmányunk célja csak a vízfolyás-kategorizálás módszertanának ismertetése, az I. táblázatban kizárólag fiktív vízfolyás-szakasz megnevezések szerepelnek. (3) oszlop: Egy-egy vízfolyás-szakasz mértékadó hasznosítható felszíni vízkészlete kihasználtságának értékét a következő képlet értelmezi: amelyben q - a hasznosítható vízkészlet kihasználtsága, %\Q k-a vízhasználók vízelhasználása, vagyis a felszíni vízkészletből történő vízkivételek összege, m 3 s _ 1; Q v a vízkészletet érintő felszíni vízvisszavezetések összege, m 3 s _ 1; Q u l - a a vízfolyásszakasz mértékadó hasznosítható felszíni vízhozama, m 3 s1. A mértékadó hasznosítható felszíni vízhozam a Qui = övill 80 - Qres -Qe + Qs%0 + Qv ss + Qvb + ± AQext ± ^Q su p , m 3 S 1 (2) összefüggéséből határozható meg, ahol <2vm 80 ~ a vízfolyás-szakasz augusztus havi 80%-os tartósságú természetes vízhozama; Q re s - a vízfolyás-szakaszon előírásszerűen a mederben hagyandó minimális élővízhozam; Q e - a vízfolyás Qvm 80 értékét terhelő külföldi vízhozam-elvonás ill. -lekötés a határszelvényben; Q s 8 0 - a tározó(k) által 80%-os tartóssággal biztosított többlethozam; Q vs s - az adott vízfolyás-szakaszba bevezetett, felszín alatti vízkészletből származó szenny- és használt vízhozam; Q v b a bányák aktív vízvédelme érdekében a felszínre szivattyúzott és az adott vízfolyásszakaszba vezetett vízhozam; ± AQ ex t - más vízgyűjtőre (-) vagy más vízgyűjtőről (+) műszaki létesítményekkel átvezetett vízhozam; ± AQ su p - mederben a felsőbb szakaszról az alsóbbra továbbadandó vízhozam. (4) oszlop: A (3) oszlopban szereplő q vízkészlet-kihasználtsági mutatókat- mér(1)
