Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

1. füzet - Csermák Béla-Hajós Béla: Hollandia vízgazdálkodási keretterve

10 Csermák В. és Hajós В. lett kidolgozni a környezetállapot jellemzésére, mind a felszíni, mind a felszín alatt tárolt víz esetére. Különös figyelmet fordítanak Hollandiában a különböző célú kotrásból származó iszap elhelyezésének lehetőségeire. A kotrási depóniákat öt kategóriába sorolták. A közbenső határértékben megszabottnál rosszabb minőségű iszapot elkülönített és ellenőrzött depóniában kell elhelyezni. Ennél jobb minőség esetén az előírások természetesen enyhülnek; a legkedvezőbb esetben, amikor ez az iszap nemcsak a figyelmeztető értéknél, hanem a célállapotra meghatározottnál is jobb minőségű, akkor az a tengerben vagy más vízben is elhelyezhető. 3. Л program A terv stratégiáját négy főirányra, ezen belül tizenöt ún. „csomag"-ra dolgozták ki. A program célkitűzéseit két időpontra állapították meg: a közbenső 1995-re és a tervidőszak végének tekintett 2000-re. Hangsúlyozták, hogy ilyen zavart ökológiai rendszernél öt év alatt nem várható számottevő eredmény. A beavatkozásokat a szennyező forrásoknál szorgalmazzák. Különös gondot fordítanak még a vízigények csökkentésére, a vízkészletek gazdaságos kihasználására is. Mindezen célok elérése összehangolt államigazgatási munkát kíván a különböző szakhatóságok részéről. Itt ismét érdemes összehasonlítást tenni a magyar és a holland vízgazdálkodási törekvések között. Magyarország, melynek vízkészlet helyzete Hollandiáéhoz igen hasonló, a III. Országos Vízgazdálkodási Kerettervében (OVH 1984) a vízigények csökkentése és a vízkészletek lehető leggazdaságosabb kihasználása mellett még a termelés és más emberi tevékenységek vízháztartási. vízminőségi összefüggéseinek feltárásával, valamint a vízgazdálkodás műszaki jogi és közgazdasági szabályozási lehetőségek bemutatása került előtérbe. Ez a korszerű szemlélet teszi lehetővé a vízügyi törvény mai viszonyoknak megfelelő korszerűsítését. A terv „csomagonként" tartalmazza a szükséges államigazgatási intézkedéseket és a műszaki beavatkozásokat is. Első főirány: Szennyezések elleni küzdelem Abból a nyilvánvaló tényből indulnak ki, hogy a tiszta víz az ember létének és tevékenységének alapfeltétele. A holland vízminőségi hatóságok a felszíni vizek szennyezésének törvénye alapján a víznek hat feladatra való megfelelését írják elő (3. ábra). Megjegyzik, hogy - az ökológiai követelményt felső- vagy legalább is középfokon kell értelmezni, - a fürdővíz-igényt nem kell a folyó egész hosszában, hanem csak a tényleges igények jelentkezésének szakaszain kielégíteni, - az ivóvíz-szabványokat is csak a vízkivételi szelvény környezetében kell alkalmazni. Nálunk - a részletesebb, sőt tervezési szintű információkat nem is említve - a gazdaságpolitikai döntések megalapozásához évente térképen ábrázolják a felszíni vizek minősé-